Mennyire unikális a superfoodok egészségre gyakorolt hatása? Van-e értelme ilyen termékeket vásárolni? Megpróbáljuk tisztázni, hogy valóban különleges élelmiszerekről van-e szó, vagy csak egy újabb múló divatirányzatról.

Egyre inkább megbarátkozunk olyan gyümölcsökkel és tengeri élőlényekkel, mint az acai, a goji, a noni vagy a chlorella alga, hogy csak néhány vitaminbombaként ismert superfoodot említsünk. Egyes hirdetések betegségmegelőző, fiatalító és a közérzetet javító hatásokat kapcsolnak a szupernek kikiáltott egzotikus növényekhez. A reklámok hatását pedig erősíti, hogy speciális receptek és szakácskönyvek sora foglalkozik a témával.

Mi a superfood?

Általában azon élelmiszereket pozicionálják így, melyekhez a mikrotápanyag-összetételüket tekintve magasabb fokú egészséget támogató hatás köthető, mint az egyéb élelmiszerekhez. Nehezíti azonban az eligazodást közöttük, hogy semmilyen hatósági vagy törvényi szabályozás nem definiálja azoknak a termékeknek a körét, amelyek így nevezhetők, vagyis gyakorlatilag bárki bármit forgalmazhat ezzel a címkével.

Egyebek mellett olyan élelmiszereket sorolnak ide, amelyeknek immunerősítő, öregedésgátló, betegségmegelőző vagy teljesítőképességet fokozó hatást tulajdonítanak.

A mindennapokban superfoodnak nevez(het)nek olyan élelmiszereket, amelyek bizonyos vitaminokból vagy nyomelemekből az átlagosnál többet tartalmazhatnak. Ez már elég a „szuperséghez”. Az acerola például a magas C-vitamin-tartalma miatt kategorizálható így. A legtöbb superfood a gyümölcsök és a zöldségek közül kerül ki. Magas antioxidáns-kapacitású színes bogyósokra, C-vitaminban dúskáló egzotikus gyümölcsökre, idegen ízvilágú termésekre asszociálunk a kifejezésről.

Közönséges szuperek

A Harvard Medical School honlapján ugyanakkor olvasható egy közlemény, amely a top 10 superfood között olyan élelmiszereket listáz, mint a halak, a diófélék, a joghurt vagy az olívaolaj. Ezek az élelmiszerek elfogadottan egészségesek ugyan, és a fogyasztásuk a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás része kell, hogy legyen, mégsem úgy tekintünk ezekre a táplálékokra, mint extra egészségi haszonnal járó fogásokra.

Gyógyszerinterakciók kockázata

Frissen vagy szárítva, müzlibe keverve vagy püréként, ital vagy étrend-kiegészítő formájában egyaránt fogyaszthatók a superfoodok. Ügyelni kell azonban arra, hogy az európai táplálékokhoz szokott gyomor számára egy részük szokatlan lehet, ami akár allergiás reakciókhoz is vezethet.

Ugyancsak lényeges, hogy ezek a termékek kölcsönhatásokba léphetnek a gyógyszerekkel. A gojibogyó például természetes vérhígítóként is ismert: szárított formában, gyümölcsléként vagy lekvárként való alkalmazása (már napi 6-18 gramm friss termésnek megfelelő mennyiségben is) jelentősen meghosszabbíthatja a vérzési időt. Ezért K-vitamin antagonista véralvadásgátlót szedő betegeknek, illetve műtétek előtt javasolt a goji fogyasztását mellőzni. Egy másik példa a vérnyomáscsökkentő összetevőket tartalmazó gránátalma. Ha az antihipertenzív szert szedő beteg a gyógyszere mellett gránátalmás készítményt is fogyaszt, hatásfokozódás és jelentős mértékű vérnyomásesés következhet be.

Otthoni színek

A superfood-őrület mellett létező trend a helyi élelmiszerforrások preferálása.
Mint arra az egészséges táplálkozással foglalkozó szakmai szervezetek felhívják a figyelmet, vannak „hazai szuperélelmiszerek” is, amelyek optimális kiegészítői lehetnek a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozásnak. Említhető a cékla, a spenót, a brokkoli, a lencse, a babfélék vagy éppen a csalán. Vagy ott vannak a magok és az olajok, például a tökmag, a lenmag és a kukoricacsíra-olaj.

Az étrendre továbbra is érvényes a megállapítás: minél színesebb, annál jobb. Vöröslő termések, fekete bogyók, méregzöld levelek, aranyló színű olajok egyvelege kínálhat kiegyensúlyozott mikrotápanyag-ellátottságot. A racionális helyettesítés is megoldható az egzotikus helyett a friss hazaival: acai helyett fogyasztható szeder-, bodza-, áfonyabogyó vagy meggy, a gojibogyó alternatívája lehet a feketeribizli, míg a chiamag helyett lenmaggal gazdagítható az étrend.

Úgy tűnik, hogy az egzotikus superfoodok további térnyerésével szemben több racionális érv hozható fel. A jó minőségű, mikrotápanyagokban dús hazai kínálat méltó versenytársa a messzi földről származó, nagyrészt még ismeretlen termékeknek. A közeljövő trendje a hazai „szuperélelmiszerek” (újra)felfedezése és étrendbe való beiktatása lehet.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Tükörben jelent meg, keresse a gyógyszertárakban!