A stroke bármikor, bárkinél és bárhol kialakulhat. A stroke az elhalálozás egyik vezető oka, a WHO adatai szerint hazánkban évente több mint 10 ezer ember haláláért felelős. Élete során négyből egy felnőtt átesik stroke-on, melyből a legtöbb elkerülhető lenne, kialakulásának esélyének csökkentésével.

Összeszedtünk 10 rizikófaktort, melyek csökkentésével meg lehet előzni az agyvérzés kialakulásának kockázatát

A Világ Stroke Szervezetének (World Stroke Organization) becslései szerint az idei évbenglobálisan 13,7 millió ember szenvedi el életének első stroke-ját és 5,5 millió ember veszíti el életét agyi érkatasztrófában.[2] Hazánkban évente 40-50  ezer ember esik át storke-on,¹⁰ pedig a stroke esetek 90%-át[3] meg lehetne előzni az olyan rizikófaktorokkerülésével vagy megfelelő kezelésével, mint például a dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás vagy a magas vérnyomás.

Az alábbi kockázati tényezők mérséklésével csökkenteni lehet a stroke kialakulásának kockázatát

• Magas vérnyomásnak, a néma gyilkosnak nincsenek érezhető tünetei. Kezelés nélkül károsíthatja az ereket és többek között olyan veszélyes következménye is lehet, mint a stroke. Rendszeres vérnyomásméréssel időben diagnosztizálható a betegség, szakemberek segítségével és életmódváltással pedig kezelhető ez az állapot.

• A magas koleszterinszint is a stroke rizikófaktorai közé tartozik. Érelmeszesedés következtében vérrög blokkolhatja a vérellátást, mely jó esetben hamar feloldódik, azonban ez a jelenség akár a stroke előjelének is tekinthető. Évente egyszer mindenképpen menjen el laborvizsgálatra és nézesse meg koleszterinszintjét.

• A cukorbetegség növeli a stroke kialakulásának kockázatát.A cukorbetegség vérvizsgálattal kiszűrhető, gyógyszeres kezeléssel, diétával és testmozgással kezelhető.

• Körülbelül 6-ból 1 stroke beteg érintett valamilyen mentális betegségben, mint depresszió vagy stressz. Próbálja csökkenteni életében a mindennapi stresszt és amennyiben szükséges forduljon szakorvoshoz.[8]

A stroke-nak különböző rövid és hosszú távú hatásai lehetnek, attól függően, hogy az agy melyik részén alakul ki az elzáródás és milyen gyorsan kezelik.A stroke nem jár fájdalommal, de kialakulásának az alábbi látható tünetei vannak:

• a száj hirtelen félrehúzódása, lecsüggedése;
• hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
• hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
• hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
• minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
• zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.

Már egy tünet fennállása is jelezheti a stroke-ot!

Minden perc számít, ne várja a tünetek elmúlását, mert a legeredményesebb gyógyítás érdekében és a súlyos szövődmények elkerüléséért a beteget azonnal a legközelebbi stroke centrumba kell szállítani.A stroke típusától függ az elzáródás kezelése: iszkémiás stroke (amikor agyi eret vérrög blokkol, így az agy nem jut megfelelő vérellátáshoz) esetében gyógyszer segítségével oldják fel az érelzáródást, míg vérzéses stroke esetében sebészeti úton történő eltávolításra is sor kerülhet.

Vegye komolyan a stroke-ot és a hozzá kapcsolódó veszélyeket,  törekedjen a rizikófaktorok csökkentésére!