A Novartis önkormányzatokkal közös programja 2023 óta támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését Magyarországon. Idén Veszprém is belépett azon önkormányzatok közé, amelyek helyet adnak a eseménynek, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, a vérzsírértékek ismeretének és a laborleletek értelmezésének fontosságára.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, az összes halálozás közel felében ezek állnak a háttérben. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kockázati tényezők egy része – például a magas koleszterinszint – hosszú ideig teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kardiovaszkuláris kockázat gyakran a laborértékek szintjén felismerhető, ezért különösen fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.

Erre a „láthatatlan” kockázatra hívja fel a figyelmet a Novartis országos kardiovaszkuláris szűrőprogramja, amely idén nyáron Veszprémben folytatódik. Az esemény különlegessége, hogy a szűrővizsgálaton túl szakorvosi leletértékelést és személyre szabott tanácsadást is biztosít a résztvevők számára. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy tudatosítsa mindenkiben, hogy a prevenció a saját egészségügyi állapotunk megismerésével kezdődik. Fontos, hogy minél többen tisztában legyenek a vérzsírértékeikkel, értsék a laborleleteikben szereplő legfontosabb mutatókat, és időben felismerjék a kardiovaszkuláris kockázatokat.

A szív- és érrendszeri betegségek Európában és Magyarországon is az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívást jelentik. Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az Európai Unióban 4,84 millió halálesetet regisztráltak, ezek közül 1,59 milliót – az összes halálozás közel 33 százalékát – a keringési rendszer betegségei okozták.

A magas LDL-koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb, ugyanakkor jól mérhető rizikótényezője. Az LDL-koleszterin, más néven „rossz koleszterin” lerakódhat az erek falán, plakkokat képezhet, szűkítheti az ereket és növelheti az olyan súlyos események kockázatát, mint a szívinfarktus vagy a sztrók. A kockázatot tovább árnyalhatja a lipoprotein(a), vagyis az Lp(a) értéke is, amelynek szintjét döntően genetikai tényezők határozzák meg, ezért az emelkedett érték egészségtudatos életmód mellett is előfordulhat.

Nem elég mérni – érteni is kell

A szakemberek szerint a megelőzés egyik kulcsa az, hogy az emberek ne csak részt vegyenek a szűrésen, hanem értsék is az eredményeket.

„A kardiovaszkuláris kockázat sok esetben nem tünetekben, hanem a laboreredmények értékének eltérésében jelenik meg először. A valódi kérdés nem csak az, hogy készül-e mérés, hanem az, hogy az érintettek megértik-e, mit jelentenek ezek az adatok a saját egészségük szempontjából. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a szűrés mellett személyre szabott orvosi visszajelzést is biztosítsunk” – mondta Dr. Pálinkás László, a Novartis Hungária Kft. orvosigazgatója.

A kezdeményezés arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése közös felelősség, amelyben az egyéni tudatosság, a rendszeres ellenőrzés és az orvosi konzultáció egyaránt fontos.

A prevenció mai megközelítései már adatokra és egyéni kockázati profilokra épülnek, így a megelőzés egyre inkább személyre szabottá válik.

Mit tehetünk mi magunk?

A szakemberek szerint már néhány egyszerű lépéssel is sokat tehetünk a kardiovaszkuláris kockázatok csökkentéséért. Konzultáljunk háziorvosunkkal, évente egyszer kérjünk vérzsírvizsgálatot (lipidpanel), ellenőriztessük rendszeresen az LDL-koleszterin szintet, illetve szükség esetén végeztessünk célzott vizsgálatokat, például legalább egyszer lipoprotein(a) tesztet.

„A rendszeres ellenőrzés azok számára is fontos lehet, akik tünetmentesek, hiszen a magas koleszterinszint hosszú ideig észrevétlen maradhat. Különösen indokolt lehet a vérzsírértékek követése azoknál, akiknél a családban előfordult korai szívinfarktus, sztrók vagy más szív- és érrendszeri esemény, illetve akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel, túlsúllyal vagy egyéb ismert kockázati tényezővel élnek” – nyilatkozta Dr. Aradi Dániel, kardiologus főorvos, egyetemi docens.

A mindennapi döntések és a rendszeres ellenőrzés együtt segítenek abban, hogy a kockázatok időben felismerhetők és csökkenthetőek legyenek.