Az obstruktív alvási apnoe szindróma a lakosság 2-4 százalékát érinti, legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet zihálásba torkoló szünetek szakítanak meg, mert a légzés időnként leáll, majd újraindul. Számos egészségügyi kockázattal jár, és egy Európai Uniós szabályozás szerint jogosítványt sem szerezhet, aki ebben a betegségben szenved.

A hangos éjszakai horkolás sok házasságot megkeserít, de a legtöbb esetben csak viccelődés tárgya marad, pedig a zavaró hanghatásokon kívül sokkal komolyabb problémáról van szó. Az alvási apnoé szindróma (OSAS) egy betegség, alvás közben a légzőizmok ellazulnak, a felső légút újra és újra beszűkül vagy összezáródik, ezalatt a beteg 10 másodpercig vagy hosszabb ideig nem kap levegőt. Az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébreszti az beteget, hogy aktivizálni tudja a légút izmait, ekkor hallatja a jellegzetes horkanó hangot. Ezek a mikroébredések éjszakánként akár több százszor is megismétlődhetnek, így a pihentető mélyalvás fázisa soha nem alakul ki.

Vegye komolyan!

Az alvási apnoé szindróma hátterében az idegrendszer működésének zavara – renyhe reflexe – áll, amelyet egyéb alkati hajlamosságok, például a szűk garat, a mélyharapás vagy a túlsúly tovább fokozhatnak. Főként a 35-60 éves kor közötti férfiaknál fordul elő, de a menopauzát követően egyre több nő is szenved miatta. A kezeletlen alvási apnoe hónapok, évek alatt olyan betegségek kialakulását okozza, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az agyi és szívérköri rendellenesség. Hosszú évek alatt pedig stroke-hoz, szívinfarktushoz, elbutuláshoz és korai elhalálozáshoz vezethet.

Az alvási apnoé két nagy csoportját különböztetjük meg: az obstruktív és a centrális alvási apnoét. Az obstruktív, vagyis elzáródással (obstrukcióval) járó légzészavar esetében a levegő útját elzárja a garat, ezért csökken le a vér oxigénszintje. Centrális apnoe esetén semmi nem zárja el a levegő útját, az agy nem ad parancsot a levegővételre, hibás funkciója áll a háttérben. Súlyosságát az apnoé-hipapnoé index (AHI index) alkalmazásával mérik, ami az egy alvásóra alatti légzészavarok számát mutatja meg. Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.

Segít lélegezni

Az alvási apnoé magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik. Leghatékonyabb terápiája az úgynevezett légsínterápia, melynek során a légutakat egy a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz, a CPAP készülék (elnevezése az angol continuous positive airway pressure, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítéséből származik) akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a véroxigénszint és létrejön a pihentető, mélyalvás. A megfelelő terápia betartásával a beteg állapota már másnap javul, rövid időn belül pedig tünetmentessé válik. A terápia abbahagyásával a kellemetlen tünetek rövid időn belül visszatérnek, majd súlyosbodnak.

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság szerint rendkívül fontos, hogy az alvásdiagnosztikai központok korlátos kapacitását a megnövekedő betegigényhez kell igazítani, hiszen nagyon nehezen lehet bekerülni a vizsgálatra. A terápiát a jelenleginél jóval szélesebb körben kell elérhetővé tenni, hiszen a CPAP készülékek jelenleg OEP támogatással elérhetők, a támogatás mértéke csupán 50 százalékos, ráadásul csak 1400-1600 beteg számára.

Alvási apnoe és a jogosítvány

Az alvási apnoe, tünetei hátrányosan befolyásolják a gépjárművezetők vezetési képességeit. 2014-ben a hazai utakon 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál, és az Európai Unióban is sok veszélyes helyzetet okoz a sofőrök kialvatlansága. Az EU döntéshozói célul tűzték ki a közlekedési balesetek számának csökkentését, a javaslatok az EU 2011-2020 évekre szóló közlekedésbiztonsági programjának keretében bekerültek a 2014/85/EU bizottsági irányelvbe. Ezek szerint csak annak a gépjárművezetőnek hosszabbítható meg vagy adható ki a vezetői engedélye, akinél nem merül fel az obstruktív alvási apnoé nevű alvászavar gyanúja. A betegség gyanúját a háziorvosok vagy az üzemorvosok állapítják meg az egészségügyi alkalmassági vizsgálat során egy nemzetközileg validált kérdőív alapján. Az alvásiapnoé-gyanús sofőrök szűrővizsgálatra, súlyosabb esetben alváslaboratóriumi alvásvizsgálatra és kezelésre számíthatnak. Akinél az alvási apnoe gyanúja beigazolódik, de részt vesz a megfelelő terápiában, szerezhet jogosítványt.

Az alvási apnoe tünetei:

- hangos, egyenetlen horkolás

- zihálás, horkantás

- mikroébredések

- nappali fáradtság, álmosság

- hirtelen álomba merülés

- ingerlékenység

- a koncentrációs képesség csökkenése, feledékenység

- szorongás, letargia

- gyomorsav-visszacsorgás

- szájszárazság

- fejfájás