Hangulatzavar vagy téli depresszió?
A rövid nappalok és az egyre hidegebb időjárás, a borongós idő, és a bezártság is kedvez annak a szezonális betegségnek, amely jobb esetben „csak” egyfajta enyhe hangulati zavar, súlyosabb esetben téli depresszió képében jelentkezik.
Szedd össze magad!
Ez a gyakran elhangzó tanács nem sokat ér, ha az ember fia vagy lánya folyton csak aludna, de ha ez megadatik neki, akkor akár 10 óra alvás után is fáradt, nyúzott. Hiába a biztató szó, ha nincs kedvünk még azokat a munkákat sem elvégezni, amelyeket egyébként kedveltünk. Ilyenkor történik meg, hogy a háztartás is „szaladni kezd”, nem érjük utol magunkat, enerváltak vagyunk, ha valamihez hozzálátunk, akkor nincs kitartásunk végigcsinálni, vagy ügyetlenkedünk vele. Kerüljük mások társaságát, még a szeretteink is zavaróak, legszívesebben beülnénk egy sötét sarokba szomorkodni. És mindez egyáltalán nem azért van, mert így akarnánk, ez lenne a vágyunk. Sokaknak bűntudata is van, hogy nem tudnak kilábalni ebből az állapotból, és ettől még kilátástalanabbnak érzik a helyzetet, szoronganak a jövő miatt. A téli depresszió betegség, amely – adott esetben – orvosi kezelésre szorul.
Sokan szenvednek tőle
Ez a fajta év végi, téli kimerültség nagyrészt a fény hiányával magyarázható. Hazánkban a lakosság körülbelül 10-12 százaléka szenved tőle. Ez az arány sokkal rosszabb tőlünk északra: a skandináv országokban a lakosság negyedénél jelentkeznek a tünetek, a tőlünk délebbre fekvő országokban ritka, míg a trópusi országokban teljesen ismeretlen ez a jelenség. Magyarországon az érintettek 3-5 százalékánál kifejezetten súlyos tünetek jelentkeznek. Ha az előbb felsorolt tünetek mellé önsértő gondolatok jelentkeznek, akkor szakemberre van szükség, mivel ilyenkor súlyos mentális zavar alakulhat ki, ami akár öngyilkosságba is torkollhat.
Mivel enyhíthető?
A problémát súlyosbítja a fény hiánya, ezért logikus, hogy segít, ha több napfényhez jutunk. Ha egy kicsit kisüt a nap, akkor vegyünk erőt magunkon és menjünk ki a levegőre, menjünk sétálni, vagy gyalog induljunk bevásárolni. Már maga a friss levegő és a mozgás is jót tesz! Ha épp muszáj otthon vagy munkahelyen maradni, akkor eresszük be a fényt: minden függönyt húzzunk el az útjából, álljunk az ablakhoz és fürdessük meg az arcunkat a fényben, lehunyt szemmel élvezzük a világosságot.
Kutatások is igazolták, az érintettek is megfigyelték, hogy a mozgás hangulatjavító endorfint termel, ezért bármilyen mozgás (akárcsak egy séta, sőt a takarítás is!) javíthat a közérzetünkön!
Ne dőljünk be a csokoládé csábításának! Bár a kakaó hangulatjavító anyagokat tartalmaz, és a zsíros, cukros édességek képesek emelni a jó közérzetért felelős szerotonin-szintet, mégsem megoldás, hogy kilószámra faljuk ezeket. A rendkívül magas kalóriatartalom miatt garantált a hízás, ami viszont a legtöbb ember számára nem kívánt hatás. Ha már nassolnánk, akkor dióféléket, banánt, aszalt gyümölcsöket válasszunk. Érdemes több tengeri halat, „herkentyűt” fogyasztani, a bennük lévő ómega-3 zsírsav 25 százalékkal csökkentheti a depresszió kialakulásának esélyét.
Kérjünk segítséget!
Ha úgy érezzük, hogy a kedvetlenség, a fáradtság, a levertség, a negatív gondolatok hátráltatják a napi életet, akkor beszéljünk erről a családtagjaikkal, kérdezzük meg a háziorvost, de akár a gyógyszerész is tud tanácsot adni, hogy mivel lehet mérsékelni a tüneteinket. Számos vény nélkül kapható készítménynek van hangulatjavító hatása.
Ha a szeretteink segíteni akarnak, akkor azzal is tudnak, hogy számunkra kedves programot szerveznek, szabad levegőre, napfényre csábítanak. Próbáljuk meg a rossz mentális körérzetet javítani zenehallgatással, filmnézéssel, valamilyen kreatív elfoglaltsággal. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a módszerek csak enyhe tünetek esetén használnak! A súlyos depresszió esetében kizárólag az orvosi kezelés hozhat enyhülést!
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
