A gyomortáji égő, maró fájdalom, amely elsősorban akkor jelentkezik, ha sok a sav, és nincs jelen étel, ami azt „leköthetné”, az egyik legbiztosabb jele annak, hogy feleslegben termelődik gyomorsav. A fokozott gyomorsav-termelésnek hosszú távon súlyos következményei lehetnek.

A gyomorsavra szükség van, de csak mértékkel!

A táplálékok megemésztéséhez és a szervezetbe jutó esetlegesen káros anyagok „ártalmatlanításához” szükség van a gyomorsavra. Nem mindegy azonban, hogy mennyire! A gyomorsav – egyszerűsítve – egy erősen savas kémhatású sósavoldatként képzelhető el. Amennyiben a szükségesnél nagyobb mennyiségben keletkezik, akkor az árthat a gyomrot belülről bélelő nyálkahártyának: irritálhatja, marhatja azt, súlyos esetben fekélyhez, a gyomorfal átlyukadásához is vezethet.

Meg kell gátolni, hogy ez a fajta károsodás kialakuljon. Gyógyszeresen erre alapvetően háromféle lehetőség van. Egyrészt a gyomorban már jelenlévő savat lehet semlegesíteni, másrészt a gyomorsav termelését lehet visszafogni/gátolni, harmadrészt pedig egy védő bevonattal lehet a gyomorfalat ellátni.

A már jelenlévő savak semlegesítése savkötőkkel

A savlekötők, szakszóval antacidok, magnéziumot, kalciumot vagy alumíniumot tartalmazó bázikus vegyületek (általában -karbonátok, -hidroxidok). Az antacidok sav-bázis típusú kémiai reakcióba lépnek a gyomorsavban található sósavval, és közömbösítik azt. A reakció során a gyomorsavból és az antacidból víz, szén-dioxid, emellett ártalmatlan sók keletkeznek. Vagyis, az antacidok a már megtermelődött savat közömbösítik, nem pedig annak a termelődését gátolják. Esetükben egyfajta „tűzoltó” szerekről van szó.

Előnyük, hogy a bevételüket követően rövid időn belül hatnak, pár perc, maximum fél óra alatt enyhülést idéznek elő. Sajnos azonban hamar le is cseng a hatásuk, így akár néhány óránként újbóli alkalmazásukra lehet szükség. Az antacidok megoldást kínálhatnak például abban az esetben, ha alkalmanként egy étkezés gyomorégést okoz. Ha azonban valakinél az éjszakai savmarás a jellemző, annak a kezelésére nem megfelelőek a savkötők, mert nem képesek egy egész éjszakán átnyúló hatást biztosítani. Azaz, tartósan fennálló gyomorégéses panaszoknál nem a savkötők jelentik a megoldást.

A savtermelés visszafogása gyógyszerekkel

A gyomorsav termelődését több ponton lehet gátolni. Egyrészt szóba jönnek az úgynevezett hisztamin-2-receptoron ható gyógyszervegyületek (pl. famotidin). Ezeknek a napi 1-2 alkalommal való adagolása visszaszorítja a savtermelődést. A hatásuk a bevételt követően 1-2 órán belül lép fel, és körülbelül 12 órán át fennáll.

Alkalmazhatók az úgynevezett protonpumpagátló hatású ‒ ezomeprazol, lanzoprazol, omeprazol, pantoprazol, rabeprazol – gyógyszerek is, amik a gyomorsav-elválasztás utolsó lépését blokkolják. Tudni kell, hogy ezeknél a gyógyszereknél a hatás nem azonnali: általában csak 4-5 napon át tartó folyamatos szedést követően lehet érezni a kedvező hatást. A protonpumpagátló hatású gyógyszerek általában napi 1 alkalommal adagolandók. A bevételüket javasolt reggelre (reggeli előtt fél órával) időzíteni.

Nyálkaszerű védőbevonat kialakítása a gyomorfalon

A bevonószerek a fekélyes, érzékeny felületet elzárják a gyomorsav károsító hatása elől, azon egy gélszerű bevonatot képezve. Ide tartoznak a bizmut tartalmú szerek és a szukralfát hatóanyag. A „bevonó” elven működő gyógyszereket napi 2-4 alkalommal, minden esetben a főétkezések előtt fél órával, illetve lefekvés előtt fél órával kell bevenni.

Mit lehet tenni, ha vissza is áramlik a sok sav?

Refluxbetegség esetén a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, esetleg a szájüregbe is, és ott felmaródással, köhögéssel, rossz szájízzel és kellemetlen szájszaggal járó panaszokat okoz. Ebben az esetben a savas visszaáramlást gátló készítményekre lehet szükség – a gyomorsavtermelés csökkentése mellett.
Erre a célra szolgál a gyomortartalom tetejét kocsonyaszerű réteggel lefedő alginsav (nátrium-alginát). Az alginátos gyógyszert közvetlenül étkezést követően javasolt bevenni, hogy az alginátos gél a megemésztendő gyomortartalmat hatékonyan befedhesse, annak a nyelőcsőbe való visszaáramlását meggátolhassa.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

Jó tudni:
Enyhe gyomorégés esetén a vény nélkül kapható gyógyszerek is segítséget nyújthatnak. Tartósan fennálló, vagy súlyosabb gyomorégéses panaszoknál azonban javasolt orvoshoz fordulni.

A cikk a Patika Tükörben jelent meg, keresse minden hónapban a gyógyszertárakban.