A retina a szemgolyó falának legbelső rétege, "film a fényképezőgépben". Előfordul, hogy a retina leválik az alapjáról, súlyosan veszélyeztetve ezzel a látást. Dr. Kerek Tünde szemész adjunktus segítségével azt jártuk körbe, hogyan következik be a retinaleválás, és hogyan menthető meg a látás.

Mint szakértőnk mondja, a fényképezőgép-hasonlattal jól érzékeltethető a szem működése, de furcsamód a fényképezőgép tökéletesebb. A szem működése, a benne lévő görbületek miatt jóval bonyolultabb, mint egy gépé. A bekövetkező hibák korrigálása is sokkal nehezebb.

Hogy jobban megérthessük a retina betegségét, érdemes megismerkednünk a szem szóban forgó alkotórészeivel.

A szem érintett részei

A retina, más néven látóideghártya vagy recehártya az a hely, ahol a fénysugár eléri a szemgolyó belső falát. Itt alakul elektromos idegi jelekké a fényenergia.

A pálcikák és a csapok a retina fotoreceptor sejtjei.

Az üvegtest a szemlencse mögött elhelyezkedő, áttetsző, zselészerű rész, amely teljesen kitölti a szem hátsó részét. Nagy része víz.

A sárgafolt vagy makula az éleslátás helye. A retina középpontjában egy kis árokban helyezkedik el. Itt leginkább csapok találhatók.

Miért válik le?

A retina leválása (ablatio retinae) a látást súlyosan veszélyeztető kórkép. Ilyenkor a retina 10 sejtrétegéből 9 leválik az alsó pigmenthám-rétegről. Az üvegtest ugyanis az idő előrehaladtával kezd kissé összeesni, és elengedi azokat a pontokat, ahol a retinához tapadt: a hártya ott kiszakad. Ha valahol szakadás képződik a retinán, a híggá váló üvegtesti folyadék beszivárog mögé és leválasztja az alapjáról. Ez az úgynevezett rhegmatogén, azaz szakadással járó leválás. Ezen kívül többek között sérülések, tompa ütések vagy szemészeti műtétek is hozzájárulhatnak a retinaleváláshoz. Rövidlátóknál gyakrabban előfordul, mert az ő retinájuk vékonyabb, és esetükben az üvegtest is hígabb.

Kritikus pillanat az, amikor a retina mögé beszivárgó víz szintje eléri az éleslátás helyét.

Tünetek:

• Villámlátás, fényfelvillanás
• Hirtelen megjelenő, repkedő homályok, sötét foltok, "legyek"

A fényfelvillanások oka az, hogy a betegség kezdeti szakaszában a feszülő retinában a mechanikus inger hatására elektromos ingerület jön létre, amely villámlátásként képeződik le. Amikor ténylegesen bekövetkezik a retina leválása, a beteg látóterében látáskiesés keletkezik.

Vizsgálatok

Fontos, hogy ha észleljük ezeket a tüneteket, minél hamarabb, egy-két napon belül forduljunk orvoshoz. Minden nappal csökken az esélye annak, hogy a retinát egy műtét során szépen vissza lehet fektetni a helyére, hiszen egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy elhal. Az érintett területen ugyanis a vérellátás megszűnése miatt károsodnak a fény felvételére alkalmas receptorsejtek. Ha a retinaleválás a sárgafolt  területét is érintette, a éleslátás sosem lesz tökéletes.

A kikérdezés során a beteg elmondásából lehet következtetni arra, hogy melyik tájékon kezdődött a retina leválása. Pupillatágítást követően a szemész szemfenékvizsgálatot végez, ami fájdalmatlan. Megpróbálja megtalálni azokat a szakadási pontokat, amelyek a retina leválásához vezettek. A szakadás lehet apró, kerek vagy patkó alakú, esetleg hosszanti repedés. Azért is fontos meghatározni a szakadások helyét, mert ez képezi alapját a helyreállító műtétnek. Ha a retinaleválás vérzést is okozott, és emiatt a retina nem jól vizsgálható, akkor ultrahangvizsgálatra is szükség van.

Műtét

A műtét - amelyet retinasebészeti centrumokban végeznek - lényege az, hogy a retinát visszafektetik a helyére. Ehhez először el kell távolítani az üvegtestet. A sebész belülről leszívja a retina alatti folyadékot, visszahelyezi a retinát, majd fagyasztással vagy lézerrel bezárja a leválást okozó lyukakat. Az így keletkező hegszövet mintegy két hét alatt visszatapasztja a retinát az alapjára. Ez alatt az idő alatt úgynevezett belső tamponádra van szükség, amely a megfelelő pontokon nyomást gyakorolva megakadályozza a retina újbóli leválását. Ilyen belső tamponádként szolgálhat az üvegtesti térbe adott gázbuborék vagy szilikonolaj. A gáz egy-két hét alatt felszívódik, míg a szilikonolajat a későbbiekben el kell távolítani.

Fontos tudni, hogy a tökéletes megvalósítás ellenére sem biztos az operáció sikere: a látás nem lesz ugyanolyan, mint korábban volt, és az sem kizárt, hogy a retina később ismét leválik. Minden esetben egyénileg kell mérlegelni, érdemes-e belevágni a műtétbe.

A pálcikák és a csapok

A csapok - amelyekből az emberi szemben 6-7 millió található - a világosban látásért felelősek. Ezek teszik lehetővé az éleslátást és a színlátást. Vörös, zöld és kék csapok léteznek: mindegyik az adott hullámhosszúságú fényt érzékeli a leginkább. A többi színt - a másodlagos színeket - a retina és az agy az elsődleges színek kombinációiból képezi.

Pálcikákból sokkal több van, mintegy 125 millió. Sötétben csak ezek működnek. A legkisebb fényre is érzékenyen reagálnak, de színeket és részleteket nem érzékelnek. A csapok és a pálcikák speciálisan rendeződnek el, és így biztosítják azt, hogy a szem képes alkalmazkodni a különféle fényviszonyokhoz.