Biztosan hallottad már, hogy a család legidősebb gyereke felelősségteljesebb, míg azok a gyerekek, akiknek nincsenek testvéreik nagyobb valószínűséggel önzőbbek és követelőzőbbek. Ezek csupán sztereotípiák, vagy valóban igaz, hogy a születési sorrend formálja a személyiséget?

 

A születési sorrend teóriája az 1920-as évek végén kezdődött. Megalkotója Alfred Adler, aki Sigmund Freaud barátja és kollégája volt. Adler hitte, hogy a sorrend, ahogy a családba születünk, alapvetően befolyásolja a személyiségünket.

• A legidősebb gyerek: Adler szerint a legidősebb gyerek általában konzervatívabb, hatalom orientált, és hajlamos az irányításra. Ennek oka, hogy ők gyakran vállalják a felelősséget a fiatalabb testvérükért. Az elsőszülöttek úgy nőnek fel, hogy gondoskodók, hajlandóbbak szülőkké válni, kezdeményezőbbek.

• A középső gyerek: Mivel az idősebb báty vagy nővér határozza meg a tempót, a második gyerekek gyakran küzdenek, hogy felülmúlják az idősebb testvérüket. Gyorsabban fejlődnek, gyakran ambiciózusak, de ritkán önzőek. Hajlamosak indokolatlanul magas célokat kitűzni maguk elé. Emiatt ugyan többet hibáznak, de megtanulják, hogyan kezeljék a nehézségeket az életükben, és ez erőssé teszi őket.

• A legfiatalabb gyerek: Általános szabály, hogy a legfiatalabb gyerek sok gondoskodást és figyelmet kap a szülőktől és idősebb testvérektől, ezért úgy érezheti kevésbé tapasztalt és független. Általában erősen motiváltak, szeretnék felülmúlniják nővérüket és bátyjukat. Nagyon gyakran érnek el nagy sikert és elismerést az általuk választott területen. Ők válnak a leggyorsabb atlétákká, a legjobb zenészekké, vagy a legtehetségesebb művészekké. Szociálisan érzékenyek, de felelőtlenebbek és könnyelműbbek, mint az idősebb gyerekek.

• Egyetlen gyerek: Nincsenek testvérei, akivel harcolhatna, így az apjához (vagy anyjához) méri magát. A szülők túlságosan elkényeztetik, ezért felnőttként is vágyik a kényeztetésre és védelemre. Függőség és énközpontúság jellemzi. Gyakran nehezen teremt kapcsolatot társaival. Sok egyke maximalistává válik, és el is éri céljait, nem számít mi az.

Hogyan befolyásolja az IQ-t?

Az elmélet, ami az utóbbi időben népszerűvé vált, azt állítja, hogy a sorrend, amiben születünk, hatással van a személyiségre és az IQ szintjére. Ugyanakkor nincs egyetértés a kutatók között. Néhányan teljesen elutasítják, míg mások meggyőződéssel hiszik, hogy döntő szerepet játszik. Az University of Leipzig és a Johannes Gutenberg University of Mainz kutatói több mint 20.000 felnőttet tanulmányoztak az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban. Ebben a vizsgálatban összehasonlították a testvéreket és a születési sorrendjüket. Azt találták, hogy az idősebb gyerekek általában magasabb teljesítményt értek el az intelligencia tesztekben, azonban nincs hatása a születés sorrendjének az érzelmi stabilitásra és a képzeletre.

Hogyan befolyásolja az egyén személyiségét?

Egy másik tanulmány több bizonyítékkal támasztja alá, hogy a születési sorrend befolyásolja az egyén személyiségét. A kutatók 377.000 középiskolás diák személyiségjegyeit elemezték az Egyesült Államokban. Azt találták, hogy az elsőszülöttek inkább őszintébbek és dominánsabbak, de kevésbé társaságkedvelőek és kevésbé tűrik a stresszt. A középső gyerekek általában lelkiismeretesebbek és szorgalmasabbak. A legfiatalabb gyermekek a leginkább nyitottak és társaságkedvelőek. A gyerekek, akik testvér nélkül nőnek fel, gyakran idegesek, de mindamellett kifejezetten szeretnek kimozdulni, és társaságkedvelőek.

A születési sorrend tényleg annyira fontos?

A fenti tanulmányok eredményei számos pontatlanságot tartalmaznak. A kutatás nem vesz figyelembe olyan fontos társadalmi tényezőket, mint etnikum, iskolai végzettség, szülők anyagi háttere és a családon belüli kapcsolatok. Míg a születési sorrend lehet bizonyos hatással az egyén személyiségére és intelligenciájára, nem szabad elfelejteni, hogy a szülő-gyerek kapcsolat, és a nevelés, amit a gyerekek kapnak otthon, sokkal fontosabb tényezők az életük alakításában.

 

Forrás: Bright Side