Tavaszi életmódváltás: a fáradtságnak sok oka lehet

Tavaszi életmódváltás: a fáradtságnak sok oka lehet

Tavasszal sokan érzik, hogy a tél, a hideg elteltével ideje az életmódváltásnak. De ha nem fokozatosan építjük be a mindennapokba ezeket a változtatásokat, akár ártalmasak is lehet, főképp ha szervezetünk nincs megfelelő kondícióban. Ráadásul itt van a tavaszi fáradtság, amely évről évre megnehezíti sokak életét.

Télen minimális napfény éri a bőrünket, mert kevés időt töltünk a szabadban, és akkor is több réteg ruhába felöltözve. Mi tagadás, nehezen mozdulunk ki, jó érzés az otthon melegében tölteni az időt, bekuckózva, amiatt kevesebbet a mozgásigényünk.

A hideg és a sötétség étkezésünket is befolyásolja: a laktatóbb, energiadúsabb fogásokra vágyunk, jobban esnek a nehezebb, tartalmasabb ételek. A téli hónapokban észrevétlenül felszedett kilókat pedig tavasszal igyekszünk minél előbb ledolgozni.

De ez sem könnyű, mert sokszor érezzük, hogy fáradtak vagyunk, nem bírjuk a tempót, örülünk, ha végzünk a munkával és a háztartási teendőkkel, de másra már nincs energiánk. Ilyenkor megpróbálunk magyarázatot találni miért érezzük a kimerültséget, de tavasszal szinte mindenki csak legyint, hogy ez csak a szokásos tavaszi fáradtság.

Tavaszi életmódváltás: a fáradtságnak sok oka lehet

Milyen okok állhatnak a háttérben?

A fáradtság, levertség érzésének több és eltérő oka lehet. Perifériás fáradtság, például hirtelen izomterhelés miatt alakul ki, a kumulatív fáradtság akkor lép fel, ha napokig nem tudtunk eleget aludni. A rövid ideig tartó extrém alváshiány átmeneti fáradtságot okoz, de ennél is a veszélyesebb a krónikus fáradtság. Ez a típus jellemzően három hónapnál hosszabb ideje tart, befolyásolja a munkaképességet és alvással nem pihenhető ki – mondja Szász Máté biológus. Ennek hátterében hormonális, gyulladásos vagy fertőzéses okok is lehetnek.

Gyulladás a szervezetben: Elképzelhető, hogy a fáradtságon kívül más tünetet nem is tapasztalunk, pedig egy megbúvó gyulladásos góc sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Mivel ilyenkor akár százszorosára is nőhet a szervezet CPR- (azaz C-reaktív protein) szintje, egy vizsgálattal viszonylag hamar kiderülhet, hogy valami nem stimmel, például egy krónikus bélgyulladás vagy ízületi gyulladás is kiszűrhető.

Vashiány: Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint a világ lakosságának 16 százaléka szenved súlyos vashiánytól, amely szintén okozhat fáradtságot. A jelenség a 0–5 éves korosztályt, a serdülő lányokat, a várandósokat és a menopauza idején az erős vérzéstől szenvedő nőket érinti leggyakrabban. A réz éppúgy szükséges a vérképzéshez, mint a vas, a  szervezet rézellátottságát azonban rutinszerűen nem vizsgálják, pedig érdemes figyelni erre az értékre is.

Inzulinrezisztencia: Mind az emelkedett, mind a kórosan csökkent vércukorszint egyik első jellemző tünete a hirtelen beálló fáradtság, koncentrációs zavar, szédülés és fejfájás. Az inzulinrezisztencia az egyik leggyakoribb anyagcserezavar. Ilyen esetekben a szénhidrátfogyasztás után a normálisnál intenzívebb és elhúzódóbb az inzulinszint-emelkedés, ami gátolja a zsírbontó és zsírégető folyamatokat. Ennek (is) köszönhető az étkezést követő „kajakóma”, azaz az erős, letargikus fáradtság. Figyeljünk testünk jelzéseire és próbáljuk meg felmérni összeköthető-e tünet bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával.

Hormonháztartás zavarai: Az endokrin rendszer egy bonyolult és nagyon érzékeny rendszer, amelyet számos tényező zavarhat meg. Az Addison-kór esetén például felborul a szervezet víz-, nátrium- és káliumháztartása, mivel hiányzik a szervezetből a só- és vízháztartásban szerepet játszó aldoszteron nevű hormon, amit egyébként a mellékvese termel. Ennek hiánya befolyásolja a vérnyomás szabályozását is, ami gyakran túl alacsony lehet, így gyengeséget, fáradtságot, akár szédülést okozva.

Méresse fel egészségi állapotát!

A tudatos élethez szervezetünk aktuális állapotának ismerete is hozzátartozik, amire az egyik legkézenfekvőbb megoldást egy fókuszált vérvizsgálat jelentheti. Ennek során rengeteg információt kaphatunk általános egészségi stádiumunkról, valamint szerveink állapotáról. A vérvétel során olyan betegségekre is fény derülhet, amelyek korai stádiumban még nem okoznak tünetet, viszont időben történő felfedezésük esetén könnyebben, jobban kezelhetőek.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek