A változókor típustünetei több éven át fennállhatnak, és hosszú távon bizonyos egészségügyi állapotok fokozott kockázatával is összefügghetnek. Korai felismerésük sokat segíthet a nők életminőségének megtartásában.

A menopauza leggyakoribb tünetei közé tartozó hőhullámok és éjszakai izzadás a menopauzán átesett nők mintegy 80 százalékát érintik, és akár hét éven át is fennállhatnak¹. Ezek a hormonális eredetű panaszok gyakran már a változókori átmenet korai szakaszában megjelennek, és nemcsak tartósan rontják az érintett életminőségét, de összefüggést mutathatnak a későbbi egészségügyi kockázatokkal, különösen a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az anyagcserezavarok kialakulásával.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a nők ismerjék és korán azonosítsák ezeket a tüneteket, beszéljenek róluk és szükség esetén kérjenek orvosi segítséget. A változókorral kapcsolatos tabuk lebontását és a nyílt társadalmi párbeszéd erősítését célozva a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas Pharma 2026 áprilisában Ábel Anita főszereplésével integrált kampányt indít televíziós, online és outdoor felületeken.

A női változókor általában 45 év felett kezdődik,² és több éven, akár egy évtizeden át is tarthat. A menopauza a nők 90%-ánál 45–55 éves kor között következik be3, és Magyarországon jelenleg körülbelül 1 millió nőt érint4. A több éven, akár egy évtizeden át zajló biológiai folyamat során a petefészek működése fokozatosan csökken, az ösztrogénszint ingadozik, majd tartósan alacsony szintre kerül. Ezek a hormonális változások közvetlen hatással vannak az idegrendszerre, az anyagcserére és a hőszabályozásra5.

A változókor életminőség-rontó tünetei – köztük a leggyakoribb, úgynevezett vazomotoros tünetek, az éjszakai izzadás és a hőhullámok – gyakran nem izoláltan jelentkeznek. A hőhullámok és az éjszakai izzadás alvásmegszakítást okoznak, az ebből adódó alvászavar pedig nappali fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz és hangulati labilitáshoz vezethet6. Ez egy önmagát erősítő ördögi kör: a rossz alvás fokozza a pszichés tüneteket, amelyek tovább ronthatják az alvás minőségét6.

A hangulatingadozások hátterében is komplex mechanizmusok állnak. Az ösztrogén szerepet játszik a szerotonin- és dopaminrendszer szabályozásában, így csökkenése hatással lehet a hangulatra, a motivációra és a stressztűrésre6. A klinikai tapasztalatok szerint a nők jelentős része szorongásról, ingerlékenységről és koncentrációs nehézségekről számol be ebben az időszakban6.

„Az elmúlt évek felvilágosító munkája ellenére továbbra is él az a tévhit, hogy a változókori tüneteket tűrni kell, és azok ellen semmit sem lehet tenni. Épp ellenkezőleg! A menopauza komplex tüneteit nem szabad bagatellizálni és nem jó stratégia egyedül, orvosi segítség és családi támogatás nélkül megküzdeni velük. Megfelelő odafigyeléssel és támogatással ugyanis a menopauzális átmenet egy új felfedező utazás lehetőségét is kínálja” – mutatott rá Prof. Dr. Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus, a Magyar Menopausa Társaság korábbi elnöke, vezetőségi tagja.

Nem csak életminőség

A szakértők hangsúlyozták: a változókor során megnövekedő egészségkockázatok túlmutatnak a hétköznapokat megnehezítő életminőségi kérdéseken: korai figyelmeztető jelként is szolgálhatnak arra nézve, hogy a szervezet működése megváltozik.

„Kutatások szerint a vazomotoros tünetek súlyossága összefügg a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával, azaz a kellemetlen tünetekkel nem csak a tünetenyhítés, de a hosszú távú kockázatok mérséklése céljából is érdemes orvoshoz fordulni” – fogalmazott Dr. Halmos Amrita, a Kosztolányi Medical Center szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvosa.

A hormonális változások hatással lehetnek a kardiometabolikus rendszerre: romolhat a lipidprofil, növekedhet a hasi zsírszövet aránya, és emelkedhet a vérnyomás⁷. Ezek együttesen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedését okozhatják⁷, illetve a kardiovaszkuláris betegségek tekintetében a nők védettsége a férfiakéval szemben a menopauza után – az ösztrogénszint jelentős csökkenése miatt – fokozatosan eltűnik. A menopauza után ugyancsak nő a csontritkulás és bizonyos anyagcserezavarok előfordulása⁷.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden érintett nőnél betegség alakul ki, hanem azt, hogy ebben az életszakaszban indokolt a prevenció és az egészséges életmód előtérbe helyezése, illetve szükséges a fokozott odafigyelés és a szűrővizsgálatokon való részvétel.

„A menopauza nem csupán hormonális átmenet, hanem a biológiai aspektuson túl egy pszichoszociális folyamat, amelyben a testi változások, a lelki megélés és a társas-környezeti hatások együtt formálják a nők tüneteit, alkalmazkodását és életminőségét” – hangsúlyozta Iványi Orsolya menopauza-nagykövet, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja.

Nehéz róla beszélni

A kutatások is aláhúzzák: a menopauzát még mindig jelentős stigma övezi. A nők egy része szégyenérzetet él meg a tünetek kapcsán, ami csökkenti annak esélyét, hogy nyíltan beszéljenek róluk vagy orvosi segítséget kérjenek8. Emellett az ismerethiány is jelentős: sok nő nem rendelkezik megfelelő információval arról, hogy milyen tünetekért lehet felelős a menopauza, illetve milyen esetekben érdemes vagy szükséges orvoshoz fordulni, illetve milyen terápiás lehetőségek állnak az egyes tünetek kapcsán a rendelkezésre⁹.

Egy 2022-ben elvégzett globális felmérés szerint a nők hazánkban beszélnek a legkevésbé szívesen a változókori problémáikról; négyből mindössze egy magyar nő válaszolta azt, hogy számára ez nem okoz gondot. Ezzel a vizsgált országok közül az utolsók vagyunk a sorban. Beszédes adat, hogy például az Egyesült Királyságban a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott a témában pozitívan.¹⁰

Ez a kettő együtt – a stigma és az információhiány – gyakran késlelteti a diagnózist és a beavatkozást. Pedig a korai felismerés és a megfelelő életmódbeli vagy orvosi támogatás jelentősen javíthatja az életminőséget és csökkentheti a hosszabb távú kockázatokat.

Integrált kampány a szemléletváltásért

A Magyar Menopausa Társaság és az Astellas által indított kampány célja, hogy a menopauza ne egy elhallgatott, hanem egy érthető és kezelhető életszakaszként jelenjen meg a közbeszédben. A kampány több szinten épül fel: egyrészt széles elérésű médiamegjelenésekkel (televízió, online videóplatform, közösségi média), másrészt edukációs tartalmakkal, amelyek segítenek a tünetek felismerésében és értelmezésében.

A kommunikáció központi eleme egy forgatott videósorozat, amely különleges szituációkban mutatja be a menopauza leggyakoribb tüneteit és azok hatását a mindennapokra. A sorozat célja nemcsak az információátadás, hanem az azonosulás megteremtése is: annak bemutatása, hogy ezek a tünetek gyakoriak és kezelhetők.

„A kampány legfontosabb üzenete, hogy senkinek sem kell egyedül megbírkóznia ezekkel a tünetekkel. Tájékozódjunk, beszéljünk róla, és kérjünk segítséget” – fogalmazott Ábel Anita, színművész, a videósorozat főszereplője.

A kampány emellett sajtókommunikációval, outdoor megjelenésekkel és egy dedikált online edukációs platformmal is támogatja tavasszal a tájékoztatást. A cél egy olyan integrált jelenlét, amely több érintkezési ponton keresztül éri el a nőket, és ösztönzi őket arra, hogy felismerjék a tüneteket és aktívan foglalkozzanak saját egészségükkel.

A kampány fontos eleme a társadalmi párbeszéd erősítése is: annak hangsúlyozása, hogy a menopauza nem egyéni probléma, hanem sok nőt érintő, természetes életszakasz, amelyről érdemes nyíltan és tényszerűen beszélni.

Hivatkozások (APA)

1. SJ Khan et Al., Int J Womens Health. 2023 Feb 14;15:273–287. doi: 10.2147/IJWH.S365808
2. WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause

3. CJ Crandall et Al. JAMA 2023;329;(5):405-420. doi:10.1001/jama.2022.24140

4. https://www.ksh.hu/evkonyvek/2024/magyar-statisztikai-evkonyv-2024/pdf/statevk2024_2.pdf

5. RD Brinton et al. Nat Rev Endocrinol. 2015;11(7):393-405. doi:10.1038/nrendo.2015.82

6. Fidecicchi, T., et al. (2024). Neuroendocrine mechanisms of mood disorders during menopause transition: A narrative review. Maturitas.
7. D.Zhu et al; Am J Obstet Gynecol. 2020; 223(6):898.e1-898.e16
8. Dahlgren, M. K., et al. (2023). Identifying variables associated with menopause-related shame and stigma. Journal of Women’s Health, 32(11), 1182–1191.
9. Tariq, B., et al. (2023). Women’s knowledge and attitudes to the menopause. BMC Women’s Health, 23, 460.
10. Comfort in discussing menopause with friends among women worldwide 2022, by country. https://www.statista.com/statistics/1361963/comfort-in-discussing-menopause-among-women-worldwide/

Az Önnek legmegfelelőbb terápiás lehetőség kiválasztása érdekében minden esetben konzultáljon kezelőorvosával.

A Magyar Menopausa Társaság (MMT) weboldalán elérhető a menopauza-szakrendelések hivatalos listája: https://www.doki.net/tarsasag/menopausa/info.aspx?sp=14&web_id=