A járvány már több mint egy éve feszegeti testi-lelki tűrőképességünk határát. A korlátozások lazítása bizakodásra ad okot, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Ehhez az kell, hogy az eddig tapasztaltakat kellő rugalmassággal alkalmazzuk. Lássuk, milyen tanulságokkal szolgált az elmúlt időszak!

Akik mindvégig személyesen végezték a munkájukat

Sok szakma a vírushelyzettől függetlenül megköveteli a személyes jelenlétet. Bizonyos hivatások képviselői - például bolti eladók, buszsofőrök, taxisok, postások – extra stresszélményként számoltak be a praxisomban arról, hogy gyakran végeláthatatlan hadakozást kell folytatniuk a maszkviselés fontossága miatt, hiszen az emberek – teljesen igazságtalanul – rajtuk vezetik le dühüket. Meg kell értenünk és el kell fogadnunk, hogy a szabályokat nem ők alkotják, ám betartásuk közös érdekünk. Akik az egészségügyben vagy szociális területen tevékenykednek, még több stresszt élnek át: sokszor szembesülnek az élet mulandóságával, az ellátórendszer hiányosságaival. Ezért fontos, hogy társként, barátként a magánéletben segítsük az extrém lelki terhelések miatt kimerültek feltöltődését: egy kirándulással, énidő megteremtésével, ,,négy falon kívüli” programok szervezésével sokat tehetünk mentális egészségükért.

A távmunka

Klienseim körében kétféle hozzáállással találkozom e kérdésben: az egyik csoportba azok tartoznak, akik már tűkön ülve várják, hogy ismét az irodában végezhessék feladataikat, a másik felét azok alkotják, akiket félelemmel tölt el a munkahelyre visszatérés gondolata. Beszámolóik alapján ennek leggyakoribb oka nema Covid miatti egészségszorongás. Hanem hogy amekkora kihívást jelentett 2020 tavaszán a napi munkarutin kialakítása, amagánélet és a hivatás egyensúlyban tartása, most ugyanakkora feszültséget okoz számukra az ,,offline” világba való visszatérés. Hiszen újra kell huzalozni az életüket: ismét számolni kell az utazási idővel, a családi élet szervezésével, a parkolás okozta problémákkal.

Legyünk érzékenyek arra is, hogy nem mindenki tud gyorsan adaptálódni az újranyitás követelményeihez. Vannak, akik eleve inkább befele forduló, szemlélődő típusú személyiségek, nekik kifejezetten előnyt jelentett, hogy nem kellett közösségi életben részt venniük, sőt, a virtuáliskommunikációval még szorongásaik is csökkenhetek. Adjunk időt nekik, míg ismét hozzáigazítják magukat a harsogó világhoz. Magunkkal szemben pedig legyünk elfogadóak: rendben van, ha nehezebben megy a visszaszokás.

Átalakuló munkahelyi modellek

Tagadhatatlan, hogy a távmunka kényszerű bevezetése végül sok pozitív hozadékkal járt. Ez jóval több annál, minthogy a dolgozók időt, a munkáltatók költségeket spórolhatnak. A vezetők félelmei alaptalannak bizonyultak, az elmúlt egy év alátámasztotta, hogy homeoffice-szal fenntartható a termelékenység színvonala. Az is világossá vált, hogy nem szívesen térnének vissza az alkalmazottak az irodai munka klasszikus formájához. Több kliensem beszámolt arról, milyen jó érzés megtapasztalni azt, hogy amióta otthonról dolgozik,vezetője nagyobb önállóságot ad neki, csökkent a bizalmatlanság köztük. Az már csak hab a tortán, hogy így a párkapcsolatban, gyermeknevelésben aktívabban vehetnek részt és ezt örömmel teszik.

Nyaralás picit másképp

Utazási trendek kutatói arra biztatják a szabadságra indulókat, igyekezzenek tudatosabban úticélt választani. Javaslatuk szerint inkább egy helyszínen tartózkodjunk és ne körútra fizessünk be.Érdemes előnyben részesíteni a nemzeti parkokat, szabad területeket, zárt terek közül pedig keressük azokat, melyeket fokozottan fertőtlenítenek. Akár rendezvényről, akár szálláshelyről van szó, érdemes kerülni a nagy befogadóképességű helyeket. Amennyiben pedig külföldi utazást tervezünk tanácsos járványkezelésben jól teljesítő államokat választani, illetve nyomon követni az egyes országok beutazási és visszatérési feltételeit. Fogadjuk el, hogy az utazási feltételek megváltoztak, már nem csak vízumot kérhetnek egyes államok, már nem csak néhány egzotikus ország támaszthatja belépési feltételként oltás meglétét, hanem a hozzánk közeli régiókban is előírássá vált a covid elleni vakcina beadatása.

Barátságok újratöltve

A járvány hatására meggyengülhettek azok a kapcsolatok, melyek alapvetően csak együttes tevékenységekre épültek (például kártyázás, kórusban éneklés), hiszen az egyetlen valódi közös pont a hobbi volt. Az enyhítések bevezetését követően, az óvintézkedések betartásával érdemes ezekbe ismét bekapcsolódni, méghafelszínesebbkötődésként tekintünk is rájuk. Lehet, hogy valódi barátaink egy részével is eltávolodtunk egymástól, azonban nem szabad hagyni, hogy akár mi, akár korábbi társaságunk tagjai magányossá váljanak! Noha sokan azt hisszük, ezek a kapcsolatok szinte maguktól működnek, barátságaink fenntartása szándékosságot igényel. Motivációként annyit tennék hozzá: a Harvard Egyetem 2017-es kutatása szerint a barátságok fontos szerepet játszanak az egészségesség és boldogság megélésében, továbbá javítják az esélyt a hosszú életre. Fontoljuk hát meg, hogy hírt adunk magunkról barátaink felé.

Újragondolt románcok

A pandémiás helyzet megváltoztatta a randevúzásrutinját. Korábban az ember sokfelé osztotta az idejét: sportolt, dolgozott, ismerőseivel találkozott. 2020-ban pedig alakulhatott úgy, hogy senki mással nem tudott találkozni, csak partnerével. Ez nem szimplán felgyorsította az ismerkedés ütemét, de át is alakította azt, ennek kezeléséhez viszont nem rendelkezünk még rutinnal. Mire is gondolok? Fiatal kliensem számolt be arról, hogy az első randi időpontja a kijárás korlátozás idejére esett. Nem lehetett beülni sehova, februárban pedig kevésbé esett jól a szabadban órákat sétálgatni. Végül úgy döntött, felhívja magához a partnert. Kellemetlenül érezte magát emiatt, nem találta ezt helyénvalónak, de szeretett volna még kicsit beszélgetni. Azonban hiába közeledett az este nyolc órás kijárási korlátozás kezdete, a vendégnek nem akaródzott távozni. Kliensem hiába célozgatott, a másik nem akarta ezt megérteni. Végül nagyon határozottan és kissé talán már udvariatlanul közölte, hogy ideje távozni. Egyikőjük sem tudta jól kezelni a helyzetet, hiszen a ,,lakásba felhívás” normál körülmények között már mást jelentett volna….

Azok a párok is nehézségekről számoltak be, akik már túl vannak a ,,mézesheteken”. Nyomást éreztek magukon, hogy ,,jól kell magukat érezni”, amiért ennyi időt tölthetnek együtt. A valóság azonban az, hogy nemcsak megunták egymás társaságát, de olyan tulajdonságok is előbújtak néhány kapcsolatban, melyek korábban rejtve voltak. Talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a karantén, az elzártság nem teremtett új problémákat, inkább ,,csak” felerősítette a már létező bajokat. Voltak szép számmal olyanok is, akik a járvány hozadékaként nem egyszerűen nagyító alá vették a kapcsolatukat, hanem szakításig vitték a dolgot. Ebben a furcsa összezártságban ugyanis a másikról és önmagukról szerzett tapasztalat élesebb képet adott arról, hogy mit is szeretnének a jövőben. Jó példa erre azonklienseim esete, akik úgy döntöttek, bár már ki volt tűzve az esküvő időpontja, inkább felbontják az eljegyzést. Természetesen megfordultak olyanok is a rendelőmben, akiklátják szerelmi viszonyuk negatívumait, de a járvány hatásától tartva (egzisztenciális hátrány, magányosság) nem mernek kilépni abból.

Akárhogy is alakul: a 2020/21-es tapasztalataink alapján már nem tűnik elrugaszkodottnak olyan szemszögből vizsgálni kapcsolatunkat, hogy kiszemeltünk az a fajta ember-e, akivel egy újabb lezárást ismét végig tudunk csinálni? Az elmúlt másfél év ugyanis tagadhatatlanul ráirányította a figyelmet arra, hogy mire van a leginkább szükségünk: szeretni és szeretve lenni.

Katona Katalin
okleveles pszichológus
www.pszichologus13.hu
pszichologus13@ gmail.com
+36-70-317-15-90

A cikk a Patika Tükör júniusi számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!