„Életünkben hangulati hullámok vannak, így hol fenn vagyunk egy-egy hullám tetején, hol lesüllyedünk a völgybe”- magyarázza a lelki betegségek, a depresszió okait orvos szakértőnk, dr. Kohári György. Írásából azt is megtudjuk, hogy mi a különbség a depresszió és az alvászavar között, de választ kapunk arra is, hogy örökölhetjük-e szüleinktől ezt az oly gyakori betegséget.

Alvászavar vagy depresszió?

- Az agy, a lélek funkciója, bátran mondhatom, hogy a legbonyolultabb az ember működései között. A lelki problémák kutatása, vizsgálata - bár már évszázados múltra tekint vissza - csak sokkal később került a tudomány látókörébe, mint a hagyományosan testinek mondott, gondolt betegségek.  Sok esetben az okok kutatása csak napjainkban vált lehetségessé. Ezért van az, hogy a lelki problémákat összefoglaló kézikönyvek leíró jellegűek, amely azt jelenti, hogy megnevezik a betegséget, majd leírják azokat a tüneteket, amelyek többé-kevésbé előfordulnak benne.

Vannak olyan tünetek, amelyeknek kötelezően meg kell jelenniük, míg mások esetlegesek. Így van ez a depresszióval és az alvászavarral is. Mindkettő egy-egy betegség kategória, amelybe különböző tünetek tartoznak. Az érdekesség az, hogy a depresszió egyik tünete az alvászavar, míg az alvászavar (itt konkrétan az alváshiányra, az insomniára gondolok) több tünete azonos a depresszióval. Ilyenek például a fáradtság vagy a hangulat megváltozása. Az adott konkrét eset megismerése után lehet eldönteni a tünetek és a kliens problematikájának ismeretében, hogy melyik a domináns.

“Depis vagyok”

Azt gondolom, inkább az információ mennyiségének és az információcsere felgyorsulásának következtében az emberek egyre nagyobb tudással rendelkeznek a lelki nehézségeket (szándékosan nem használom a betegség szót) illetően. A lelki működések - épp azért mert sokunknak zavarosak, érzelmekkel túlfűtöttek - az emberi érdeklődés középpontjában vannak. Szeretünk titokban, egyedül vagy intim helyzetben barátainkkal, barátnőinkkel, szerelmünkkel együtt lelki témájú teszteket kitölteni, hogy kiderüljön milyenek is vagyunk. Ez egy jó beszéd- és vitatéma, amely érdeklődésre tart számot. Az emberek így megismerik a lelki problémák egyes tüneteit, jellemzőit, és több- kevesebb sikerrel igyekeznek magukról vagy másokról megállapításokat tenni.

A depresszió különösen jó terület ilyen szempontból, hiszen mindenki volt már lehangolt, és gondolhatja azt, ez már depresszió. Lehet, hogy igaza van, de a lehangoltság csak egy tünet, önmagában nem elegendő a depresszió, mint betegségkategória megállapításához, sőt lehet valaki úgy is depressziós, hogy nem rosszabb a hangulata, csak érdektelenné válik számára a világ (persze több más tünet mellett).

Nem bizonyított az örökletesség

Vannak erre vonatkozó elméletek, kísérletek és komoly eredmények. Ezek azt mutatják, hogy az öröklődésnek és a neveltetésnek egyaránt jelentős szerepe van a depresszió kialakulásában. Ez azonban nem jó üzenet a depresszióban szenvedőknek, ezért ezt nem lehet befolyásolni. Eltereli a figyelmet a változtatás lehetőségéről! A depresszió örökletessége inkább tudományosan érdekes probléma. Az egyénnek lehetősége van küzdeni a hangulati problémái ellen. Ebben segíthet a családja, a barátai, még a munkahelyi közösség is. Fontos, hogy megtanulja felismerni a depresszió tüneteit saját magán már kezdeti szakaszban. Kérjen időben segítséget. Minél hamarabb teszi ezt meg, annál kevésbé ”merül”  a depresszióba.

Mit tehetünk az alvászavar és mit tehetünk a depresszió ellen?

Ha ezt pár sorban meg tudná bárki válaszolni, akkor sok több száz oldalas könyv válna feleslegessé. Mindenki számára tökéletes megoldás nincs, azt hiszem nem is lehet, mert minden ember problémája más és más. Az egyéni szituációt kell nagyon pontosan ismerni.

Nézzünk néhány példát:
Aki éjjel gyakran és riadtan felébred, a párja szerint horkol, annak érdemes felkeresnie egy alváslabort. Aki stresszes és nehezen tud elaludni, vagy korán ébred, sajátítson el stresszkezelő technikákat. Érdemes szétnézni, hogy az ember életvitelében min és mit lehet változtatni. Elalvás előtt 3-4 órával már ne sportoljunk intenzíven. Este együnk keveset. Ne a televízió mellett próbáljunk elaludni. A zajokat kapcsoljuk ki magunk körül. A számítógép monitor kifejezetten ébresztőleg hat az agyra, az ágyba ne vigye magával a laptopot! Alakítson ki rituálékat a lefekvéssel kapcsolatban (villanyoltás pl.: este 11-kor, előtte 30 percig nem feszültséget okozó könyv olvasása).

A depresszió esetében a közösség, a pozitív emberi kapcsolatok, és szükség esetén - inkább előbb mint később - szakemberhez fordulás jelenthet megoldást.

Beszélhetünk-e lelki eredetű betegségekről?

Engedje meg, hogy kérdéssel válaszoljak: Beszélhetünk-e egyáltalán tisztán testi betegségekről? Szerintem nagyon kevés esetben. Az orvoshoz forduló betegek döntő többségének a testi probléma mellett-előtt lelki problémája is volt. Csak egy teljesen egyszerű eset. Sokat idegeskedem a munkám miatt, és kijön a herpeszem, torokgyulladásom lesz, fáj a gyomrom, hasmenésem van, fáj a fejem....

Visszatérve az eredeti kérdésre: Igen a depresszió egyrészt lelki betegség, másrészt - és én ezt a megközelítést sokkal inkább kedvelem - egy folyamat. Életünkben hangulati hullámok vannak, és hol fenn vagyunk egy-egy hullám tetején, hol lesüllyedünk a völgybe. Depresszióról akkor beszélhetünk, ha a völgyek sokkal mélyebbek, és a csúcsok is inkább csak kis dombtetők. Sok munkával azonban felemelhetjük életünk hullámvasútját sokkal magasabbra is. Dolgozni kell rajta sokszor és sokat, mindig lehet jobb. Az ember azért van, hogy folyamatosan fejlődjön.