Hirdetés

Gyógynövény lexikon

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T TY U Ü V W Z
Erdei mályva

Az erdei mályva (Malva sylvestris; magyar népies nevei: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt) a mályva nemzetségbe tartozó, egész Európában elterjedt, lágy szárú gyógynövényfaj, amely a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli.

Továbbá Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak állományai.

Évelő növény. szára kúszó vagy felálló, 30–120 cm-esre nő meg. Levelei hosszú levélnyeleken ülnek, tenyeresen 3-7 karájúak, fűrészes szélűek. Viszonylag nagy, rózsáspiros virágai 2-6-osával a levélhónaljban nőnek, kivágott szirmúak. A sziromlevelek 20–25 mm-esek, sötéten csíkozottak, 3-4-szer nagyobbak a csészénél. A termés lapos, korong alakú papsajt, barna magja vese alakú.

Gyógyhatása

Belsőleg a virágot, ritkábban a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére, valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatban bőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású.

Légcsőhurutot, köhögést, torokgyulladást gátló, gargalizáló, külsőleg borogatásra. Teája hashajtó hatású. Teakeverékekben légutak heveny gyulladásainak kezelésére, köhögés és rekedtség ellen nyálkaoldásra javallt. A levelek főzetével átitatott géz vagy vászon kelések érlelésére alkalmas. Toroköblögetésre torokgyulladás ellen alkalmazható.

Erdei mályva ellenjavallat

Esetenként gyomorégést okozhat.