Becslések szerint 2024-ben több mint 9500 új tüdőrákos megbetegedés és mintegy 8000, a betegséghez köthető haláleset történt Magyarországon. Az alacsony dózisú CT a magas kockázatú, még tünetmentes pácienseknél segítheti a daganat korai felismerését.

A tüdőrák továbbra is az egyik legsúlyosabb magyarországi népegészségügyi probléma. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség legfrissebb, 2024-re vonatkozó becslése szerint Magyarországon 9505 új tüdőrákos eset fordult elő, és 8066-an haltak meg a betegség következtében. Ezzel a tüdőrák a második leggyakrabban diagnosztizált daganattípus, a daganatos halálozásoknak pedig továbbra is a vezető oka hazánkban.

Bár a magyar férfiak körében az elmúlt évtizedben mérséklődött a tüdőrák okozta halálozás, a nőknél ennél jóval kisebb javulás történt. A 2025-ös magyar rákügyi országprofil szerint a hazai tüdőrák-halálozás továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot.

A mellkasröntgen és az alacsony dózisú CT nem ugyanazt mutatja

Az Affidea Magyarország 2024-ben, az Opinio közreműködésével készített reprezentatív kutatásában a 40–69 éves válaszadók 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább néhány évente részt vesz tüdőszűrésen. Az adat önmagában azonban nem mutatja meg, hogy milyen képalkotó eljárással történt a vizsgálat. A Magyarországon hagyományosan alkalmazott, mellkasröntgenen alapuló tüdőszűrés és az alacsony dózisú CT – vagyis az LDCT – képalkotási képességei között jelentős különbség van.

„A mellkasröntgen kétdimenziós, úgynevezett összegzett képet készít, amelyen a mellkas különböző szövetei egymásra vetülnek. A CT ezzel szemben egy milliméternél is vékonyabb szeletekben, több száz képen jeleníti meg a tüdőt, ezért sokkal kisebb elváltozások felismerésére képes. Az alacsony dózisú CT-vel akár néhány milliméteres képletek is láthatóvá válhatnak, amikor azok még nem okoznak panaszt” – mondta Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.

A tüdő jelentős levegőtartalma és a levegőtől jól elkülönülő szöveti képletek közötti kontraszt lehetővé teszi, hogy a tüdő LDCT vizsgálata a hagyományos diagnosztikus mellkasi CT-nél jóval alacsonyabb sugárdózissal készüljön. A sugárterhelés akár a tizede is lehet annak a dózisnak, amely egy, a mellkas lágyrészeit – például a szívet, a nagyereket és a nyelőcsövet – is részletesen vizsgáló CT-felvételhez szükséges.

Tíz–tizenöt perc alatt elvégezhető

Az LDCT-vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet vagy éhezést, és vénás kontrasztanyag beadására sincs szükség. A rendszeresen szedett gyógyszerek ezért általában bevehetők, vesefunkciós laborvizsgálatot sem kell előzetesen végezni. Maga a képalkotás egy körülbelül 10–15 másodperces légzésvisszatartás alatt történik, a teljes vizsgálat az adminisztrációval és a pozicionálással együtt jellemzően 10–15 percet vesz igénybe.

Az eljárás elsősorban tünetmentes, magasabb kockázatú személyek tüdőrákszűrésére szolgál. Különösen indokolt lehet mérlegelni az 50 év feletti, jelentős – 30 csomagév – dohányzási előzménnyel rendelkező, jelenleg is dohányzó vagy korábban dohányzó, illetve COPD-ben szenvedő pácienseknél. Harminc csomagévnek felel meg például napi egy doboz cigaretta harminc éven, vagy napi két doboz tizenöt éven keresztül történő elszívása. A vizsgálat szükségességéről és gyakoriságáról minden esetben az egyéni kockázatok alapján, orvossal egyeztetve érdemes dönteni.

„Fontos, hogy az LDCT eredménye nem önmagában jelent diagnózist. A tüdőben talált apró gócok jelentős része jóindulatú elváltozás, például korábbi gyulladás után visszamaradt heg vagy kis nyirokcsomó. Ezek természetét a méretük, alakjuk és időbeli változásuk alapján, szükség esetén kontrollvizsgálatokkal lehet tisztázni. A növekvő vagy gyanús képlet további pulmonológiai kivizsgálást igényel” – hangsúlyozta Dr. Kardos Lilla.

Nagy betegszámú nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy a magas kockázatú csoportok LDCT-szűrése a mellkasröntgenhez képest 15–20 százalékkal csökkentheti a tüdőrák okozta halálozás kockázatát. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet adatai szerint a még csak a tüdőre korlátozódó betegség ötéves relatív túlélése 65,5 százalék, míg távoli áttétek esetén 10,5 százalék. Ezek az amerikai adatok nem vetíthetők közvetlenül a magyar betegekre, de egyértelműen jelzik, mennyire meghatározó a diagnózis időpontja.

Panaszok esetén már nem szűrővizsgálatra van szükség

Az LDCT tünetmentes emberek szűrésére alkalmas. Tartósan fennálló vagy megváltozó köhögés, véres köpet, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, rekedtség vagy megmagyarázhatatlan fogyás esetén nem szabad a következő szűrésig várni, hanem mielőbb orvoshoz kell fordulni. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdődaganat gyanúja, teljes diagnosztikus mellkasi és felső hasi CT-vizsgálatra lehet szükség natív és kontrasztanyagos felvételekkel.

„A szűrés nem helyettesíti a tünetek kivizsgálását, ahogyan a dohányzás abbahagyását sem. Ugyanakkor a leszokáshoz soha nincs túl késő: még több évtizedes dohányzás után is érdemben csökkenhet a tüdőrák és számos más betegség kockázata. A legfontosabb prevenciós lépés továbbra is az, hogy aki dohányzik, kérjen segítséget a leszokáshoz” – tette hozzá Dr. Kardos Lilla.

Az Affidea kutatása szerint a dohányzó válaszadók közel fele egyáltalán nem tervezi letenni a cigarettát, 32 százalékuk pedig már próbálkozott, de sikertelenül. Pedig a nemzetközi adatok szerint a leszokást követő 10–15 év alatt körülbelül a felére csökkenhet a dohányzáshoz kapcsolódó többlet-tüdőrákkockázat.