Kapcsolat az alvás, a melatonin és a memória között
Máig sem ismert részleteiben az, hogy az agyban milyen folyamatok játszódnak le, miközben létrejön a rövid- vagy a hosszú távú memória. Úgy tűnik azonban, hogy a folyamatban szerepet kaphat a melatonin nevű hormon is, amely egyébként az alvás és ébrenlét ciklusok szabályozásáért felelős.
A tudósokat már régóta foglalkoztatja az, hogy mi hat előnyösen a memóriára. Mindezek ellenére máig sem ismert olyan gyógyszer, amely egészséges felnőtteknél hozzájárulhatna a memóriafunkciók serkentéséhez. Vagyis, nincs célzott gyógyszeres támogatás, ha nagy mennyiségű ismeretanyag elsajátításáról vagy éppen egy vizsgára való felkészülésről van szó. Megjegyzendő, hogy már igazoltan károsodott memóriafunkciók, és diagnosztizált demencia (pl. Alzheimer-kór) esetén léteznek gyógyszeres megoldások, amelyek tompíthatnak a panaszokon, de tényleges gyógyulást hozó hatóanyag ebben az esetben nincs.
Az alvás jót tesz a memóriának?
Már évtizedek óta ismert, hogy az alvás fontos szerepet játszik a memória kialakulásában. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis az alvás alatt történik meg az agyban az emlékképek rögzülése.
Dr. Alex Dimitriu, egy alvásmedicinával foglalkozó központ alapító pszichiátere és alvásmedicinai szakembere így magyarázza ezt: „Az alvás a memória Szent Grálja. Az emberi agyban a memória több lépésben alakul ki. Elsőként rövid távú memória jön létre, amely ismétlés és különösen alvás hatására hosszú távúvá alakul át. A hosszú távú emlékezetbe való áthelyeződés elsősorban mély alvás alatt történik meg, amely tipikusan az éjszaka első felére jellemző”.
Mi segítheti elő az alvást, és közvetetten a memóriát?
Az agyban, a tobozmirigyben keletkező melatonin nevű hormon az alvás fő szabályozója. Sötétedéskor fokozott mennyiségben keletkezik a szervezetben melatonin, ami kiadja a „jelet” arra vonatkozóan, hogy el kell álmosodni és aludni kell. Reggel, illetve fény hatására a melatonin szintje csökken a szervezetben, így megszűnik az alvásra késztető „jel”, és jöhet az ébredés. Ha a melatonin nincs jelen kellő mennyiségben a szervezetben, akkor az alvászavarokat okozhat. Megeshet az is, hogy a melatonin keletkezésének időzítése olyannyira zavarttá válik, hogy felborulnak az éjszaka és a nappal ciklusok; vagyis este nem álmos az illető, míg napközben alvásra vágyik. Ilyen módon borulhat fel a nappal-éjszaka ciklus hosszú, több időzónát átszelő utazások során, amikor a jet-lag okozta kínokkal lehet szembesülni, és amikor a melatonin gyógyszerként való alkalmazása segíthet a panaszokon.
Logikus-e a következtetés, miszerint a melatonin elősegíti az alvást, ilyen módon – közvetetten – a melatonin kedvezően hathat a memóriára? A tudósok állatkísérleteket végeztek, hogy válaszolhassanak a kérdésre.
Rágcsálókkal végzett vizsgálatok alapján a melatonin-kezelés kedvezően hat az állatok memóriájára. Kimutatták azt is, hogy a melatonin hatására milyen agyi régiókban következnek be biokémiai változások, amelyek összefüggésbe hozhatók a javuló memóriával.
Az eredmények ugyan kecsegtetők, egyelőre azonban nem lehet kijelenteni, hogy ez a fajta megközelítés az emberek esetében is működik. Vagyis, jelen pillanatban nem alátámasztott, hogy a melatonin adása és az általa előidézett alvás az embereknél is segítheti a memóriafunkciókat. Leszögezhető azonban, hogy az alvás, különösen a jó minőségű alvás kiemelten fontos a memória szempontjából. Érdemes tehát fokozottan odafigyelni arra, hogy kellő időben és kellő mennyiségű időt fordítsunk alvásra, hiszen lehet, hogy nem túlzás azt állítani, hogy „az alvás okosít”.
Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész
A cikk a Patika Tükörben jelent meg, keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
