A vegetarianizmus nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti. Neve a latin eredetű vegetablis, azaz növényi szóból származik, más elmélet alapján pedig a latin vegetare szóból ered, amely éledést, feléledést jelent.

 

A vegetáriusok először Indiában és az ókori görög világban jelent meg. Mindkét kultúrában kezdettől fogva vallási-filozófiai törekvések része volt. A vegetárius életmód kultúrkörönként és egyénenként különböző okok miatt nem esznek húst. Az etikai okok miatt nem akarják, hogy miattuk állatok haljanak meg.

Tanulmányok és szervezetek ökológiai szempontból is kedvezőbbnek tartják ezt az életmódot, rámutatnak arra is, hogy az intenzív állattartás káros a környezetre. Úgy gondolják, hogy a húsevésről való lemondás segítene megszüntetni a  harmadik világbeli éhínséget.

Vannak, akik ezt az életmódot egészségesebbnek tartják, mint a vegyes táplálkozást. Sokan egészségügyi okokból válnak vegetáriusokká, mivel el akarják kerülni azokat a betegségeket, amelyeket a húsfogyasztásnak tulajdonítanak, vagy a már meglevő betegségeikből akarnak így kigyógyulni.

Néhány fajtája:

Ovo-vegetáriusok azok, akik a növényi táplálékon kívül tojást is esznek.

Lakto-vegetáriusok azok, akik tejtermékeket is fogyasztanak.

Ovo-lakto-vegetáriusok, akik a növények mellett tejtermékekkel és tojással is táplálkoznak.

Vegánok (vegák) azok, akik semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak.

A szemi-vegetáriánusok – a növényi élelmiszerek mellett halat (pescovegetáriánus) és csirkét (pollovegetáriánus) is fogyasztanak. A vegetáriánizmus definíciójából következően ezt a csoportot nem soroljuk a vegetáriánus étrenden élők közé, bár nagyon sok ember, aki csupán halat fogyaszt a húsfélék közül, vegetáriánusnak tekinti magát

A tofu egy kínai eredetű élelmiszer, melyet szójatej megaltatásával és a visszamaradt „túró” összenyomásával készítenek. Magyarul hívják még szójasajtnak. Mára az egész világon széles körben elterjedt, magas fehérjetartalma miatt főleg a vegetáriánusok étrendjében foglal el fontos szerepet, mint húspótló. Ez a szójából készült termék alapvetően íztelen és szagtalan, de jól átveszi egyéb élelmiszerek és fűszernövények ízét, ezért édes és fűszeres ételek elkészítésére egyaránt alkalmas.

A szejtán a búzasikér, azaz a gabonafehérje, amely a gabonamagban levő kétféle növényi fehérjéből áll, a gliadinből — nyúlékonyságért és ragadósságért felelős — és a gluteninből —szilárdságért és ellenállóságért felelős. De ezek mellett még található a sikérben egyéb fehérje, zsír, cukor, keményítő és egyéb anyag is. Lényegében hasonló a felhasználási módja, mint a húsoknak. Készülhet belőle pörkölt, lehet leveles tésztába tölteni, kirántani, pácolni és grillezni is.  Ízesíthetjük, mint ahogy a húsokat, talán valamelyest az állagában tér el, ugyanis a sikérben lévő fehérjék miatt kissé rágósabb állagú.

.