Egy átlag magyar széndioxid-kibocsátása 11 és 12 tonna körül mozog évente. Azért, hogy megóvjuk a Földünket és látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot egyénenként 10 tonna alá kellene csökkentenünk. Talán soknak tűnhet, de az ártalomcsökkentés ma már a mindennapi élet számos területén lehetséges! Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk. Most megmutatjuk, hogy például a gázfogyasztás területén miként csökkenthetjük a CO2-kibocsátásunkat, és hogyan találhatjuk meg hétköznapi szokásaink ártalomcsökkentett verzióját!

Tweet

Szerző: Társadalmi célú reklám

2021.11.02

A fűtéshez, illetve vízmelegítéshez használt földgáznak a kitermelése, a szállítása, a feldolgozása és a felhasználása is jelentős szén-dioxid kibocsátással jár (a fajlagos, vagyis egységnyi energiára vetített kibocsátás alacsonyabb, mint a kőolaj vagy a szén esetében, de magasabb az atomenergiánál vagy a megújulókénál)*. A legnagyobb megtakarítási lehetőség az energetikai korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, korszerűbb kazán), a felfűtési hőmérséklet csökkentése, illetve az átállás más, tisztább energiaforrásra (hőszivattyú, napelemmel kombinált elektromos fűtés).

A fűtési energia egyrészt a legnagyobb hányad egy-egy háztartás energiafogyasztásában és üvegházgáz-termelésében, másrészt jellemzően a legnagyobb kiadás a rezsin belül – így a megtakarítási lehetőség is hatalmas. Egy dunántúli városban néhány éve két, azonos típusú panelház közül az egyikben elvégezték a teljeskörű energetikai felújítást (falszigetelés, hőszigetelt nyílászárók, korszerűbb kazánok), a másikban nem. A felújított épületben a lakások energiafogyasztása több mint 50 százalékkal csökkent. Ez nem csak a rezsiszámlákat érinti jótékonyan: a korszerűbb fűtés általában biztonságosabb is – és a környezet is hálás érte, hiszen tisztább a levegő, kisebb az üvegházhatás.

Egy korszerűbbnek számító kondenzációs gázkazánnal például, annak magasabb hatásfoka miatt, 10-20 százaléknyi gázfogyasztás takarítható meg. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik, illetve számottevő hőenergia, amit a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért az a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy a turbócsövön keresztül. A kondenzációs kazánok viszont képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni: a hőcserélőjükben a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik (azaz lecsapódik, víz lesz belőle, a hőtartalmát pedig közben átadja a csövekben keringő víznek. A hatékonyságkülönbség akkor a legnagyobb, ha alacsony hőmérsékletű felületfűtést (padló- vagy falfűtés) alkalmazunk.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is.  A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Tweet

Kapcsolódó írások

Kérdezzen szakértőnktől

Kapcsolódó gyógynövények

Kapcsolódó betegségek