Ez vérre megy! - Mindent a vérünkről

Ez vérre megy! - Mindent a vérünkről

Egyszer piros, másszor annyira sötét, hogy szinte feketének is tűnhet – néha nagyon folyik, máskor sűrű – mégis mindig az életünk nélkülözhetetlen része. Ez a vér. Azt már évszázadokkal ezelőtt tudták, hogy ha elfolyik, akkor az ember meghal, de azt nem értették, hogy mi a feladata.

2019.11.06

Ma már jól tudjuk, hogy a zárt érrendszeren keresztül keringő vér a tápanyagot, az oxigént és a hormonokat szállítja a sejtekhez, és ugyanonnan elszállítja a szén-dioxidot, valamint a salakanyagokat. Kémhatása enyhén lúgos (7,34–7,4 pH), és ez azért fontos információ, mert a vér kémhatása gyakorlatilag állandó, nem befolyásolható lúgosítással. Ha a vér (a szervezet) a lúgos irányba tolódik el (például nagyon szapora, kapkodó, gyakori légvételtől), akkor előbb rosszul leszünk (szédülés, ájulás), majd ha ez fokozódik, akkor az ember meghalhat. A vér kémhatásának állandóságát a vérplazma, a hemoglobin, a tüdő és a vese biztosítja – nem a táplálék, amit megeszünk.

A felnőtteknek körülbelül 5–5,5 liter vére van, ám nem a teljes vérmennyiség kering állandóan, mert egy része a vérraktárakban, a lépben, a májban és a tüdőben tárolódik.

Mitől piros?

A vér kicsit kevesebb mint a felét alakos elemek (vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék), több mint a felét a vérplazma alkotja. Számos fontos összetevője van, például fehérjék, véralvadási faktorok, cukor, ásványi anyagok, hormonok.

Ez vérre megy! - Mindent a vérünkről

A vörösvérsejtek a legkisebb sejtjeink közé tartoznak, ám óriási mennyiségben vannak jelen a vérben, mert egy mm3-ben átlagosan ötmillió (!) vörösvérsejt van. Keletkezésükkor még a csontvelőben elvesztik sejtmagjukat, osztódni nem képesek, ezért amikor „lejár a szavatosságuk”, akkor elpusztulnak és helyettük újak termelődnek a csontvelőben. Alapfeladatuk a sejtekbe való oxigén szállítása, és a sejtekből a szén-dioxid elszállítása, tehát a tüdőben történő gázcsere fenntartása. A vörösvérsejt oxigénszállító képessége összefügg a színével, hisz a sejtplazmájában sok piros festékanyag, a sokat emlegetett hemoglobin található. Ez egy vastartalmú fehérje, amely nagy mennyiségű oxigént képes megkötni, és amikor épp ezt teszi, tehát ha oxigént szállít, akkor élénkpiros lesz a színe. Amikor már leadta az oxigént a sejteknek és felvette a salakanyagokat, akkor sötétre, lilásra változik a színe.

A vérszegénynek kevés a vére?

Nem, a vér mennyisége a testtömeg függvénye, a vérszegény felnőttnek is ugyanannyi vére van, mint másnak. Akkor alakul ki vérszegénység, ha kevés a hemoglobin. Ez jellemzően azért alakul ki, mert a táplálkozás során kevés vasat fogyasztunk, vagy elégtelen a vas felszívódása. Vérszegénység gyanúja esetén az orvos laborvizsgálatot rendel és ebből tökéletesen megállapítható, hogy ez okozza-e a sápadtságot, a karikás szemeket, a fáradékonyságot.
A laboratóriumi vérvizsgálatok során a vér összetevőinek a mennyiségét és minőségét elemzik. Azt nézik, hogy milyen anyagból mennyi, milyen arányban és milyen minőségben található meg a vérben. Ez azért fontos, mert az orvostudomány ismeri azokat az adatokat, hogy bizonyos kórfolyamatok a vér összetevőinek milyen változásaival járnak együtt, így ez segíti az orvosokat a diagnózis felállításában.

A vér szabályos keringése a szervezet működésének alapfeltétele. Erős vérzés miatt csökkenhet a vérmennyiség, de ilyenkor a szervezet a meglévő vízkészletből pótolja a mennyiséget, a csontvelő pedig gyors ütemben pótolja a sejtes elemeket. Ám egy jelentéktelen mennyiségnek tűnő, de heteken át tartó aranyeres vérzés vagy rendellenes, gyakori és erős menstruáció már vashiányos vérszegénységet okozhat.

Kiizzadjuk?

Intenzív, hosszú időn tartó fizikai aktivitáskor, különösen nagy melegben a szervezet rengeteg vizet veszít az izzadással. Ha nem pótoljuk az elveszett folyadékot, akkor a vérplazmában lévő víztartalom is csökkenhet, a vér „besűrűsödik”, így a keringési rendszernek sokkal nagyobb erőfeszítésbe telik a megfelelő vérkeringés biztosítása. Tehát a fokozott aktivitás már elve nagyobb energiafogyasztással jár, amelyet még a vérkeringés fenntartása is tetéz. Ilyen körülmények között végső soron a szervezet működőképessége, hatékonysága esik vissza, szélsőséges helyzetben akár ki is merülhet a szervezet – ezért minden évszakban oda kell figyelnünk a folyadékpótlásra.

Ez vérre megy! - Mindent a vérünkről

Miért alvad meg?

A vér alkotórészei számos funkciót töltenek be, és fontos, hogy folyékony halmazállapotban tartsák a vért a keringéshez, illetve elősegítség a véralvadást, ha sérülés miatt el kell zárni az érpályát. Amikor a laborban vért vesznek tőlünk, akkor gyakran meggátolják a vér alvadását a vizsgálatok elvégzéséhez. Amikor így állni hagyják a kémcsőben a vért, akkor az leülepszik, és különböző rétegek válnak el egymástól. Legfelső egy tiszta, majdnem átlátszó réteg, ez a plazma, mely 93 százalékban vízből áll, a maradék 7 százalék oldott állapotú só, globulin, albumin, szőlőcukor és lipid. A középső, vékony réteg csupán fehérvérsejteket (leukocitákat) tartalmaz, melyek a szervezet védekező rendszerének a "őrző-védői". Végül legalul lesznek a legsúlyosabb alkotóelemek: sejtmag nélküli a vörösvérsejtek, melyek csupán három hónapig élnek, ez idő alatt az oxigén és széndioxid szállítását végzik.

Fémek a vérben

Vasra van szükségünk ahhoz, hogy a vér az oxigént, illetve az elhasznált szén-dioxidot képes legyen elszállítani. Ezért egy egészséges emberben körülbelül 3-4 grammnyi vas van oldott állapotban, nagyrészt a hemoglobinban, de egy kisebb része raktározódik, illetve különböző enzimfolyamatokban vesz részt. Vason kívül még számos fém (például alumínium, króm, ólom, réz) található a szervezetünkben, még arany is: utóbbi a vérünk 0,02 százalékát teszi ki.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek