A szívinfarktus gyakori hidegfront idején
Az ingerlékenységen, fejfájáson és alvászavaron túl komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak a frontok, ilyenkor növekszik a szívinfarktus, tüdőembólia, sőt még a koraszülés előfordulása is. Leginkább a kisgyermekeket, időseket és krónikus betegeket viseli meg amikor a kánikulai napok után hirtelen több Celsius fokot esik a hőmérő higanyszála.
Hidegfront hatására fokozódik szervezetünkben a görcskészség, így például gyakrabban jelentkezhet az arra érzékenyeknél asztmás roham, gyomor-, epe-, vesegörcs, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, tüdőembólia, és a koszorúerek összehúzódása miatt, többször fordul elő szívinfarktus. A kismamák esetében a hőmérsékletesés hatással lehet a méhösszehúzódásra, ezért a koraszülések száma is megnövekszik a hőmérséklet drasztikus csökkenése után – sorolja dr. Torzsa Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Rohamhoz vezet az emelkedő szemnyomás
A reumatológiai megbetegedésben szenvedők több mint háromnegyede ugyancsak szenved az időjárás-változásról, hiszen ekkor erősödő ízületi fájdalmakkal kell szembenézniük. Rajtuk kívül a magas vérnyomásban, immunbetegségekben szenvedőket és a hormonális problémákkal küzdőket is jobban megviselik a hőmérséklet-változással járó erősödő tünetek.
A melegfront esetén az erek tágulnak, ezért olyankor a vérnyomás inkább csökken, a pulzus emelkedik, a depressziós tünetek fokozódhatnak, gyakoribban a migrénes panaszok, illetve veszélyeztetettebbek a zöld hályogban szenvedők, mert az emelkedő szemnyomás rohamhoz vezethet. Fontos, hogy az érintettek kövessék a szemész szakorvos által javasolt kezelést, és ne hagyják ki a szemcseppek használatát.
Kettős fronthatásánál fokozódnak a tünetek
A hideg és melegfrontra is egyaránt igaz, hogy ekkor levertek, ingerlékenyek, feszültek vagyunk, jelentkezhet fejfájás, alvászavar, lassulnak a reflexeink, csökken a koncentrálóképességünk, emiatt a nő a balesetveszély nemcsak az utakon, hanem akár a munkahelyen is. Ilyenkor, vezessünk óvatosabban, tartsunk útközben többször pihenő – figyelmeztet a szakember.
Hidegfront estén a tünetek inkább a hőmérséklet-változás után, míg melegfrontnál előtte jelennek meg. Ezekre különösen a kisgyermekek, idősek és a krónikus betegek (szív- és érrendszeri, immun- vagy hormonális betegek, cukorbetegek, daganatos betegségekben szenvedők) hajlamosak. Kettős fronthatáskor kombináltan jelentkezhetnek a tünetek, és fokozódhat a nyugtalanság, ingerlékenység.
Stresszkezelő technikák
A hirtelen hőmérséklet-változásokat nem tudjuk teljes mértékben kiküszöbölni, ám a szervezetünk ellenállóságát fokozhatjuk velük szemben. Tanuljunk meg stresszkezelő technikákat, például az autogén tréninget, jógázzunk, sportoljunk rendszeresen, hiszen ennek is stresszoldó hatása van.
Mozogjunk a szabadban, ezzel is tudjuk kondicionálni a testünket arra, hogy minél jobban elviseljük a hőmérséklet-ingadozásokat. Segíthet az egészséges táplálkozás és a jó emésztés, ehhez szükséges a minél több zöldség-gyümölcs fogyasztása, a vitaminok (főként a C és a B), ásványi anyagok (cink, magnézium), igyunk naponta 2-3 liter folyadékot, sétáljunk sokat a szabadban, aludjunk legalább 7 órát – tanácsolja a professzor.
Fontos, hogy a krónikus betegek gyógyszerei megfelelően legyenek beállítva (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség esetén), így esetükben csökkenhet a frontérzékenység okozta tünetek megjelenése.
Biometerológia
A Föld éghajlata és időjárása jelentős hatással van az emberi szervezet biológiai funkcióira és egészségére. Ez még inkább igaz napjainkban, amikor a globális éghajlatváltozás széles körű hatásaival szembesülünk. A klimatológia és az orvostudomány kooperációjának eredményeként jött létre a biometeorológia tudománya, ami ezen összetett rendszerek leírásával és elemzésével foglalkozik
A legkorábbi feljegyzések a Kr. e. 5. századból származnak: a görög filozófus, Anaximenész nevéhez fűződnek az első biometeorológiai leírások. A legelső átfogó munka ugyanakkor Hippokratészhez köthető, ő foglalta össze elsőként azokat az egészségügyi problémákat, melyek összefüggésbe hozhatók az időjárással. Később ezt a művet egészítette ki Galenosz, majd a középkorban újabb időjárással kapcsolatos írások láttak napvilágot, például Paracelsus tollából.