A magyar kórházi fertőzések aránya
Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók világszerte problémát jelentenek, emiatt az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések is valamennyi országot érintik, beleértve a legfejlettebb államokat is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának legutóbbi ülésének (RC73) is kiemelt témáját képezték a kórházi fertőzések, az egészségügyi miniszterek és képviselők elfogadták a régió 2030-ig tartó antimikrobiális rezisztencia ütemtervét. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) májusi adatai szerint Magyarország számos mutatóban jobb az EU átlagnál. A magyar kórházi fertőzések aránya mintegy fele az EU-átlagnak - nyilatkozta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek.
Az államtitkár ismertetése szerint az egészségügyi ellátás olyan pácienseket kezel, akik immunrendszere eleve legyengült, ráadásul az érintettek sokszor több különböző krónikus betegségben is szenvednek, így könnyen belátható, hogy a gyenge immunrendszerű, bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedőket a fertőzések is könnyebben elérik.
A lakosságon belül arányaiban egyre több az idős, gyenge védekezőképességű beteg - mondta az államtitkár.
Hangsúlyozta, hogy az antibiotikum-rezisztencia globális probléma, mely jelentősen hozzájárul az antibiotikumok hatásának ellenálló, multirezisztens kórokozók terjedéséhez. A súlyos állapotú, invazív eszközökkel kezelt betegeket ellátó osztályokon ezért elkerülhetetlenek az ilyen kórokozók okozta kórházi fertőzések - tette hozzá.
Az államtitkár ismertetése szerint Magyarországon a biztonságos betegellátás feltételei adottak, a protokollok betartása rendkívül fontos. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelenléte az aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátásban elkerülhetetlen, a fertőzések kockázatának csökkentésén, a megelőzésen számos szakember dolgozik - mondta.
Takács Péter nyilatkozata során felidézte, hogy az országos tisztifőorvos 2018-ban módszertani levelet adott közre a négy leggyakoribb, illetve a véráramfertőzések tekintetében a legsúlyosabb kimenetelű fertőzések - húgyúti fertőzések, érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések, műtéti sebfertőzések, lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák - megelőzésére. Ezeknek a felülvizsgálata rendszeres időközönként megtörténik - hangsúlyozta.
A fekvőbeteg-ellátó intézmények évente értékelik a kézhigiénés gyakorlatukat a WHO Kézhigiénés Önértékelő Rendszer (KÖR) alapján, az Egészségügyi Minisztérium rendeletének 2018. évi módosítása pedig számos intézkedést hozott ezen a téren, melyek közül az egyik legjelentősebb, hogy minden betegellátási és látogatói belépési ponton kézfertőtlenítő adagoló és alkoholos kézfertőtlenítő szer kell, hogy elérhető legyen, a magyar kórházakat pedig ezekkel már felszerelték - közölte, hozzátéve, hogy az úgynevezett infekciókontroll képzések és hatósági ellenőrzések folyamatosak.
Az államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a fővárosi/vármegyei kormányhivatalok és a kerületi/járási hivatalok szorosan együttműködnek az egészségügyi szolgáltatók infekciókontroll/kórházhigiénés ellenőrzése területén, emellett az NNGYK és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) közös munkacsoportot működtet, amely jelenleg is dolgozik a hazai infekciókontroll-helyzet elemzésén és a stratégia fejlesztésén.
A biztonságos kórházi ellátás érdekében valamennyi állami hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket, de a kórházi fertőzések csökkentésének érdekében szükséges a lakosság, a betegek és a hozzátartozók együttműködése is - tette hozzá.
Takács Péter szerint fontos, hogy a betegek tartsák be az orvos utasításait az antibiotikumok szedésére vonatkozóan, valamint az egészségügyi szolgáltató előírásait is, amelyek óvják és védik őket és a kórházban lévő betegeket, dolgozókat a fertőzésektől.
Kapcsolódó írások


Kérdezzen szakértőnktől


Kapcsolódó gyógynövények


Kapcsolódó betegségek

