Sokan tartják a 40 napos böjtöt, felkészülve a húsvétra. Ez az időszak akár kellemes is lehet: finomakat ehetsz, miközben a hústól és állati eredetű ételektől való tartózkodás révén a testnek és a léleknek egyaránt jót teszel, akár néhány kilótól is megszabadulhatsz mindenféle erőlködés nélkül. Mivel nincs túl sok megkötés, így akár újabb gasztronómiai ízeket is felfedezhetsz.

 

Idősödő korban is figyelni kell az étrend kialakítására - hangsúlyozta Tajti Éva, a Semmelweis Egyetem vezető dietetikusa. Ebben a korban is számos élettani változás zajlik a szervezetben, az alultápláltság és a túltápláltság egyaránt veszélyes lehet. Az időskori étrenddel a szervezetnek kevesebb energiára van szüksége, nagyobb a fehérjeigénye, a csontritkulás miatt pedig magasabb kalciumbevitel ajánlott. Ebben a korban is igaz, hogy naponta többször, de kevesebbet kell enni.

A böjtre is fel kell készülni, testileg és lelkileg is - emelte ki Antal Emese dietetikus. A húsvét előtti negyvennapos böjtnél nem annyira drasztikus az az egyházi előírás, amely szerint hamvazószerdán és péntekenként lehetőleg húsmentesen kell étkezni, valamint oda kell figyelni a mértékletességre. Vannak viszont olyan felekezetek, amelyek azt mondják: egy nap csak egyszer lehet enni. Ez táplálkozástudományi szempontból nézve nem jó, a szervezetnek ugyanis károsabb lehet, ha az egy étkezéskor nagyobb mennyiséget fogyaszt az ember. 

Antal Emese felhívta a figyelmet arra is, hogy nem böjtölhet mindenki, az idősekre és a gyerekekre pedig külön oda kell figyelni. Minél szigorúbb a böjt, annál többféle hiányállapot jelentkezhet, ami a gyerekeknél fejlődési problémákat is okozhat.

Az ókorban Hippokratész (de a keleti Ajurvéda medicina is) valószínűleg nem véletlenül tartotta fontos öngyógyító módszernek a böjtöt, ami a gyógyszertan fejlődésével azonban háttérbe szorult. A böjtterápiát csak a reneszánsz idejében fedezték fel újra; Paracelsus (1493−1541) a legjobb természetes gyógymódnak tartotta. A hatásosnak bizonyuló módszer különösen a szegény néprétegekben terjedt el. A böjtölés témájában Alexander Paschutin (1845–1901) orosz orvos többek között bizonyította, hogy megfelelő táplálékelvonás javítja a teljesítményt és a közérzetet. Komolyan foglalkozott a böjt lélektani hatásaival is.

A XX. században elterjedt sokféle böjt (léböjt, salátaböjt, tejsavókúra stb.) nem vallási eredetű, hanem egészségügyi szempontok szerint alakult. Elhízott, magas koleszterinszinttel élő társadalmunkban mindenkinek érdemes lenne legalább negyedévente néhány napos tisztulásra szánnia magát. Kora tavasszal sokunkat fáradság gyötör, a téli, nehezebb ételek energiaigényes emésztése, a vitamin- és mozgáshiányos élet fáradttá, kedvetlenné tesz. Szükségünk van a megújulásra, egyszerűen betarthatók a zöldség- és gyümölcsnapok.