Az Országgyűlés 2011. decemberében elfogadta az előzetesen sokat itatott új köznevelési törvényt. Milyen új elemeket tartalmaz az új törvény, és ezek hogyan érintik a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat?

Általánosságban

A több, mint 100 oldalas dokumentum és mellékletei szabályozzák többek között az oktatási intézmények feladatát, a pedagógusok, gyermekek, szülők jogait és kötelezettségeit, az osztálylétszámokat, maximális óraszámokat, alkalmazható pedagógusokat, utal a pedagógus életpályára. Ha egy laikus ember olvassa, sokszor azt sem tudja, mi lesz a változás, illetve miben fog az új törvény különbözni a régitől. Én csak néhány eltérést emelnék ki.

Intézmény fenntartása

Az oktatási intézmények fenntartása az önkormányzatoktól átkerül az államhoz. Ennek van pozitív és negatív vonatkozása is. Állami fenntartás esetén az igazgatót, a pedagógusokat az állam nevezi ki, ők határozzák meg - a törvény alapján -, hogy 1-1 intézménynek hány státusza lehet. Mindenképpen pozitív azokon a településeken, ahol az önkormányzatnak problémát jelentett a fenntartás. A törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy ahol igény van rá - és a feltételeknek megfelelnek - továbbra is az önkormányzatnál maradjanak.

3 éves kortól kötelező óvoda

Az új köznevelési törvény alapján hároméves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Ez pozitív változás azokon a településeken, ahol igen nagy a szegénység (LHH települések), és a gyermeknek az az érdeke, hogy minél korábban óvodába kerüljön, ott fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt, illetve napi háromszori étkezésben részesüljön. Azonban tudnunk kell, hogy nem minden gyermek érett már 3 éves korban az óvodára, illetve vannak olyan családok, ahol igény van rá, hogy a gyermek továbbra is otthon maradjon. Másik probléma az elhelyezés. Budapesten jelenleg is nagyon nagy a túljelentkezés, és ha a korhatárt leviszik 3 évre, a jelenlegi kétszeres, háromszoros túljelentkezés többszörösére növekedhet.

Egész napos iskola

A tervek szerint az iskolai oktatás reggel 8-16 óra között lesz kötelező. Mivel a napi óraszám szabályozott, főleg alsó tagozatban nem teszi ki a 8 órát, ezért azt elnyújtják, illetve átszervezik. Ez ismét jó lehet a gyerekeknek az LHH területeken, azonban egy normál családban igény van rá, hogy a szülő tanítás után hazavigye a gyermeket, és együtt tanuljanak.

Ezzel mint, ha elvennék egy kicsit a szülők jogos igényét, hogy gyermekükkel együtt legyenek. A mai rendszerben sem gond, ha a szülő délután is dolgozik, hiszen van napközi, ahol a gyermek késő délutánig felügyelet alatt van, megírják a leckét, és minden iskolában van ügyelet. Pedagógus oldalról nézve, ez nem 8 órás munkaidőt, hanem 12 órás munkaidőt jelent. Hiszen az órákra fel kell készülni, a dolgozatokat ki kell javítani, nem beszélve azokról az adminisztratív feladatokról, amikről a laikusok nem is tudnak.

Integráció

Számomra egy kicsit erőltetett az a fajta integráció, amit szeretnének bevezetni. Az integráció jó és szükséges dolog, de tudni kell, hogy csak megfelelő körülmények között lehet sikeres. Integrálni nem minden olyan gyermeket lehet, akik eddig SNI-s (SNI: sajátos nevelési igény) iskolába jártak, tehát szükséges az integrálhatóság, megfelelő osztálylétszám, pedagógus mellett dolgozó állandó szakember. Itt az utazó gyógypedagógus stb. nem megoldás.

Szünetek

A jelenlegi szüneteket is szabályozni szeretnék. Elsősorban a nyári szünetet kívánják 1 hónapra lecsökkenteni (jelenleg 2,5 hónap), azzal indokolva, hogy a szülőknek problémát jelent a gyermek elhelyezése. Tudnunk kell, hogy jelenleg sincsenek szabadon engedve a gyermekek 2,5 hónapra. Általában az intézmények 1 hónapos szünetet tartanak, és kerületeken/területeken belül megoldják, hogy a fennmaradó időben legyen ügyeletes intézmény, ahova a gyermek mehet. Mint pedagógus, tapasztalatból tudom, hogy május közepétől igen nehéz a gyerekekkel tanulni,, ami nem csak a meleg időre fogható, hanem valóban elfáradnak a gyermekek és szükségük van a hosszabb nyári szünetre. De igaz ez a pedagógusokra is. Nekik július elején kezdődik a szabadság és iskolától függően kb. 6 hét. Nekik is szükségük van a kikapcsolódásra, másfajta tevékenységre ahhoz, hogy szeptembertől újult erővel tudják folytatni a munkát.

Itt csak néhány példát emeltem ki a sok közül. Remélhetőleg a törvény bevezetése után korrigálni fogják azokat a részeket, amelyek a gyakorlatba nem, vagy nehezen átültethetőek.