Vajon tényleg létezik férfi és női agy közt különbség, vagy csak a társadalmi-politikai-vallási nézetek hozzák létre ezt a dichotómiát? Bár jelen írásban nincs lehetőség kimerítően tárgyalni a témát, igyekszem ahhoz támpontot adni, hogy miért is érdemes férfiként nyitottsággal és kíváncsisággal szemlélni a női lélek sokszínűségét, nőként pedig miért törekedjünk korlátokat döntögető társaink megértésére.

Keresztény értékek és a nőiség

A vallási könyvek nemi szerepekre vonatkozó iránymutatásait vizsgálva tartsuk észben, hogy ezeket az írásokat általában férfiak jegyezték le, egy olyan korban és kultúrában, amely merőben eltérő a mai értékektől. Érdemes kritikusan szemlélni a szakrális szövegeket, hiszen a nők ábrázolása férfi perspektívából, az általuk ,,kívánatosnak” tartott tulajdonságok kihangsúlyozásával történik. Továbbá ne feledjük: Jézus a társadalom perifériájára szorult asszonyokat is elfogadta!

 

Kell gyerek és házasság?

Számos életút bizonyítja, hogy egy nő meg tudja mutatni értékességét, képességeit, megtalálhatja a helyét elkötelezett kapcsolat és gyermekvállalás nélkül is. Gondoljunk csak Slachta Margit politikusra, Jászai Mari színésznőre vagy Terézanyára. Kétségtelen, hogy a történelem ismert uralkodónői sem hétköznapi módon éltek házasságban és nevelték gyermekeiket. A tradicionális elvek mantrázása helyett ezért inkább így tegyük fel a kérdést: mitől tudja valaki igazán elégedett nőnek érezni magát?

 

Összemosódó nemi szerepek: áldás vagy átok?

Manapság is uralkodó sztereotípiáinkat (a férfi védelmez, a nő gondoskodik), a történelem során ábrázolt, régen domináló hierarchikus világlátás mentén alakítottuk ki. Lélektani szempontból a sztereotípiáknak persze fontos szerepük van: bonyolult világunk gyorsabb megértését segítik.

 

Hogy ez a sablonokat használó gondolkodás mennyire jelen van a nemi szerepek vonatkozásában is, jól szemlélteti egy kísérlet: ugyanazt a csecsemőt kék vagy rózsaszín ruhába öltöztették, majd a vizsgálati személyeket megkérték, hogy jellemezzék a gyermeket. Fiús ruhába bújtatva a baba olyan jelzőket kapott, mint pl. ,,erős vagy”, ,,vezető leszel”, míg lányos színt viselve ugyanez a csemete a ,,bájos, kedves, mosolygós” jelzőket kapta.

Csakhogy az életet, a nemi szerepeket, a család komplexitását nem lehet egy sablonba behúzni. A kiegyensúlyozott léthez számos út vezethet. Manapság a férfiakkal és nőkkel szemben támasztott elvárások ellentmondásosak és ambivalensek. Egyrészt próbálunk megfelelni a múltból hozott sztereotípiáknak, másrészt szembesülünk azzal, hogy alternatív modelleket kell keresnünk a jelenkor kihívásainak megfelelően.

Az elavult hagyományok modernizálásának ideje elérkezett. A feminista mozgalmak hatására egyre több nő jelenik meg a politikában, a vezetők között, a hadseregben és a férfiak is egyre több házimunkát végeznek – bár még mindig nem annyit, mint a nők. A nőmozgalmak nem csak a szebbik nem korlátait bontották le, de a férfiaknak is új utat nyitottak. Azzal ugyanis, hogy aktívabban vannak jelen pl. a gyereknevelésben, az ezzel járó örömökből is nagyobb hányadban részesülnek.

A nemi szerepek összecsúszása létező jelenség, el kell fogadni. Arra ügyeljünk, hogy az általunk megélt nőiességet ne a média, a divat vagy más emberek elvárásai mentén alakítsuk, hanem azokra az értékekre koncentráljunk, melyek valóban boldoggá tesznek minket.

Nők ábrázolása a pszichológiában

A lélektan elméletei jellemzően hiányos és elfogult képet adnak a nemekről. Például az evolúciós pszichológia kifejezett hangsúlyt helyez a nők vonzerejére, de nem foglalkozik a női intelligenciával és találékonysággal, elhanyagolja az idősebb nők szerepét.

A freudi pszichoanalitikus elmélet a férfit, mint normát állítja elénk, amellyel szemben a nő csökkent értékű lényként áll. Karen Horney is analitikus nézeteket vallott, azonban szerinte a nők csak azért alkalmazkodnak a férfikultúrához, mert úgy érzik, csak úgy érhetik el a társadalom által kívánatosnak beállított pozíciókat, ha elmenekülnek nőiségükből.

Nancy Chodorow feminista értelmezése szerint a férfiak dominanciájukkal azt akarják kompenzálni, hogy nem képesek gyereket szülni. Mint látszik, rengeteg elgondolkodtató és egymásnak ellentmondó nézet létezik. A valóság az, hogy férfiak és nők formális gondolkodásának vizsgálata a mai napig nem szült egyértelmű kísérleti eredményeket. A tudomány mai eredményei alapján nincs női és férfi agy, bár kétségtelen, hogy az eltérő testi adottságok, biológiai és hormonális befolyásolás jellemzőbbé tettek bizonyos idegrendszeri működéseket mindként nemnél.

A hagyományos női szerepek problémái

Ha a nőt mint szeretőt definiáljuk, világossá válik, milyen problémás is volt a történelem során ennek megélése. A nőiség szexuális aspektusát hordozó szerepben ugyanis a nő vágyait erősen korlátozták a szigorú erkölcsi elvek, tiltások, tabuk és persze ne feledkezzünk meg arról a tévhitről, mely szerint a szexualitásban a férfi igényeit előtérbe kell helyezni.

A feleség szerepköre a nőt sokáig árucikké tette, hiszen hozománya volt a fő vonzereje. Csak évszázadok múlásával válhattak a nők a férfi társává ebben a státuszban.

Az anya szerep is hosszú fejlődésen ment keresztül. Sokáig elfogadott volt Európában, hogy a gyermekeket dajkák nevelték, sőt ez egyfajta presztízst is jelentett. A 19. századtól indult meg az anyaság misztifikálása. Egyes gondolkodók szerint ennek oka leginkább az, hogy a férfiak eddigre szinte teljesen kiszorították a nőket a közéletből és a nők dicsőséget leginkább csak az otthonaikban tudtak elérni.

A hivatásának élő nőről még 2021-ben is kedvezőtlenül vélekedik a közmegítélés. Bár vitathatatlanul vannak előrelépések a szabad akaratából és képességeinek megfelelő munkát vállaló nők megítélésében, azonban nagy részük még manapság is kételkedik képességeit illetően.

A Szüzek, a Sebezhetők és az Alkimista

Jean Shinoda Bolen „Bennünk élő istennők” című könyvében az ókori görög mitológia nőalakjait hívja segítségül, hogy az olykor logikátlannak tűnő női viselkedésre magyarázatot adjon. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ezeknek a ,,belső istennőknek” nem vagyunk kiszolgáltatva, bármikor alakíthatjuk lelki egyensúlyunkat a segítségükkel.

Bolen a női lélek szűz istennői részét úgy ábrázolja, mely a férfiak által sebezhetetlen. Ennek a lélekrésznek nincs igénye a férfira. Ebbe a kategóriába sorolandó Artemisz, akit ha földi nőként képzelünk el, akkor a céltudatosságot, női összetartozás érzését, önállóságot, igazságérzetet képviseli. Athéné típusú földi nő jól megállja helyét a férfiak világában, nem válik tőlük függővé. Artemisszel ellentétben nem vágyik kapcsolódni nőtársaihoz. A földi nők a bennük élő harmadik szűz istennő, Hesztia hatására keresik életük értelmét, mélyülnek el meditációban vagy imában. Miatta tudnak egy feladatban örömmel, feloldódva tevékenykedni.

A sebezhető istennők alkotják a második csoportot, közös vonásukként a nők kötődési igénye emelhető ki. Ide tartozik Héra archetípusa, mely arra sarkallja a földi nőket, hogy partnerük előmenetelét, boldogulását segítsék. Hajlamosak egyéb kapcsolataikat és önmagukat is háttérbe szorítani ennek érdekében. Démétér típusú nők életének értelme a gyermek, de más kapcsolataikban is a gondoskodás jellemzi őket. Perszephoné kettőssége a nő fejlődési lehetőségeit mutatja: míg kezdetben egy alárendelődő, szemlélődő egyéniség, addig az érett Perszephoné gyakran spirituális érdeklődésű, intuitív.

Az alkimista istennőt egyedül Aphrodité képviseli. Földi megjelenésében a nő nagy belső vonzerővel rendelkezik, élvezi az életet, keresi az örömöket, illetve a megismerés és teremtés vágyát hordozza.

Mindegy, hogy az említettek közül melyik elmélettel, magyarázattal szimpatizálunk. Ha elégszer lebontjuk és felépítjük magunkat, női bölcsességünk már harmóniában fog testet ölteni. Zsákutca azt gondolni, hogy el kell titkolni a ,,gyengeségünket”. Ha elfogadjuk (Uram bocsá’ szeretjük) magunkat, az olyan feloldódást hozhat, olyan kisugárzást adhat, mely nem hasonlítható diéták, sztereotípiáknak megfelelés vagy szépészeti beavatkozások hatásához.

Katona Katalin
okleveles pszichológus
www.pszichologus13.hu
pszichologus13@ gmail.com
+36-70-317-15-90

A cikk a Patika Tükör májusi számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!