A diszlexia nyelv- és beszédtanulási, illetve olvasási képességekkel kapcsolatos zavar. Legjellemzőbb tünetei a folyékony és pontos olvasásnál fellépő problémák. Az ezzel küszködő gyerekeknek nehezükre esik egy általuk olvasott szövegre vonatkozó kérdésekre válaszolni – viszont ha felolvassák nekik a szöveget, lehet, hogy azonnal meg fogják érteni.

Lehet – és ez itt a kulcsszó. A diszlexia mindenkinél kicsit más formában lép fel, így a tünetek egyénenként változnak. Előfordul, hogy a diszlexia a nyelvi, írásbeli és matematikai képességekre is kiterjed. Az érintett gyerekeknek nehezére esik a szavak dekódolása; ez az a képesség, ami az adott betűket hangokká alakítja, majd pontosan és folyamatosan olvassa fel a szavakat.

Agyi képalkotó berendezésekkel kimutatható, hogy az olvasásért felelős agyterületen különbség van a diszlexiások és nem diszlexiások agya között. Ez az agyterület felel azért a készségért, hogy a leírt hangokat szavakká kapcsolja össze, majd felismerjük ezeket a szavakat.

Akik nem tudnak olvasni jól

A diszlexia egy életen át elkíséri az embert, de a megfelelő módszerekkel és tanulási segédlettel együtt lehet élni vele. Szerencse, mertez az egyik leggyakoribb részképességzavar.

A népesség 5-10 százalékát érintheti, de egyes szakértők szerint az emberek 17 százaléka küzd olvasási nehézségekkel. Ez alsó hangon is fél-egymilliárd embert jelent. Az érintettek száma attól is függ, hogy ki hogy definiálja a diszlexiát.

A koraszülöttek körében a diszlexiások aránya a 25 százalékot is elérheti. A szakértők ezért is gyanítják, hogy nemcsak genetikai okok, hanem fejlődési rendellenességek is közrejátszanak a kialakulásában. Az is valószínű, hogy a részképességzavarral küzdő gyerekek száma az ismertnél  magasabb lehet.

A diagnosztizált diszlexiás esetek száma világszerte nő, de erről valószínűleg nem az esetszám növekedése tehet, hanem a diagnózisok válnak egyre pontosabbá. Pedig a diszlexiát nem könnyű felismerni, mivel a tünetei más mentális vagy fejlődési rendellenességekre is utalhatnak, és ezek egészen enyhe formában is felléphetnek. Árulkodó jel lehet, ha a gyerek kerüli az olvasást; sem magában, sem hangosan nem hajlandó rá, de ha megpróbálja, frusztrálttá, idegessé válik.

A gyerek jó eséllyel diszlexiás, ha az alábbi tünetek mutatkoznak rajta:

• A teljesítményzavar ötödik osztályos korig megjelenik; nem a hiányos tanulási lehetőség következményeként lép föl; és nem a már megszerzett iskolai teljesítmény elvesztésével jár.
• Értelmesnek, okosnak látszik, remekül fogalmaz, de nem tud iskolás fokon írni, olvasni vagy betűzni. A diagnózis előtt gyakran lustának, butának, nemtörődömnek vagy éretlennek tartják. Tanárai gyakran hiszik, hogy nem próbálkozik elég keményen, vagy viselkedési zavarai vannak.
• Magas az intelligenciája, de ezt csak a szóbeli teszteken tudja bebizonyítani, az írásbelieken nem. Emiatt butának érezheti magát, gyengül az önbizalma, és könnyen frusztrálttá vagy túlérzékennyé válik az iskolai olvasással vagy a tesztekkel kapcsolatban.
• Gyakran elkalandozik a figyelmük, miközben megszűnik számukra a külvilág. Nehezen követik nyomon az idő múlását. Nehéz fenntartani a figyelmüket: hiperaktívak vagy álmodozók.
• Mivel nehezen olvasnak, a tanulásuk nem elméleti, hanem gyakorlati. A szemléletes példákból tanulnak a legkönnyebben: demonstrációkból, kísérletekből, megfigyelésekből.

A betegséget azért nehéz azonosítani, mert a kisgyerekeknek sokféle tanulási és figyelemzavara lehet. Ezek közül sok kéz a kézben jár az olvasási nehézségekkel. Az ezekkel járó tünetegyüttesből viszont nehéz egyértelműen kiemelni és elkülöníteni a diszlexiát. A diszlexiavizsgálatnak épp ezért teljes körű kivizsgálásnak kell lennie, ami a tanulási folyamatok minden részét érinti.

Néhány fejlődési rendellenesség, amiket gyakran diszlexiaként könyvelnek el:

• ADHD. A betűszó a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) rövidítése. Az ADHD-s diákok körülbelül 40 százalékánál diagnosztizáltak diszlexiát. A diszlexiás gyerekek ingerültsége vagy különcsége viszont az olvasási nehézségekre vezethető vissza, nem az ADHD-re. Az ADHD-sek viselkedése kisgyerekes, játékos, a figyelmük csapong, a tanulásban nem elég kitartók. Az iskola kudarcok miatt a nyugtalanságuk tovább fokozódik, a tartós kudarcok pedig másodlagos pszichés rohamokat okoznak a gyereknél.
• Végrehajtó funkciók zavara. A végrehajtó funkciók szabályozzák a szervezést, a rugalmas gondolkodást, és ide tartozik a munkamemória is. Ha ezen a területen fejlődési vagy működési rendellenesség alakul ki, az a tanulási készségeket is befolyásolja.
• Hangfeldolgozási nehézségek. Az APD (Audiotory Processing Disorder) kihat a gyerek tanulási képességeire is. Ha nem tudja párosítani a hangokat az olvasott szöveggel, komoly nehézségei támadhatnak az olvasással. Az APD-vel küszködő gyerekek nehezen tudják megkülönböztetni a betűket és kimondani az új szavakat.
• Képfeldolgozási nehézségek. A VPI (Visual Processing Issue) a látást zavarja össze. A VPI-os gyerekek gyakran panaszkodhatnak homályos látásra vagy a papíron ugráló betűkre. Ezt sokszor úgy próbálják kompenzálni, hogy pislognak, vagy behunyják az egyik szemüket. Gyakran fordítva írják le a betűket, és gondot jelent számukra, hogy a vonalak között maradjanak az írott betűikkel.
• Diszgráfia. Ez befolyásolhatja a gyerek azon képességét, hogy számokat és betűket írjon. A diszgráfiás gyerekeknek nehezükre eshet, hogy papíron fejezzék ki a gondolataikat. A diszgráfiás gyerekek közül sokan diszlexiások is. Árulkodó jelek: a gyerek rosszul, görcsösen fogja a ceruzát. Nagyon lassan, rossz vonalvezetéssel, sok betűtévesztéssel, kihagyásokkal ír. Sokszor összekeverik az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket. Az l-t f-nek vagy b-nek nézik, az u helyett v-t írnak. Gyakran egybe- vagy különírnak szavakat, amiket nem kéne. Nem észlelik a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat, ezért ezeket nem is jelölik. Rossz a helyesírásuk és a fogalmazásuk.
• Diszkalkulia. Igen, a kalkulia utótag számolást jelent. Ez a gyűjtőfogalom olyan gyerekeket jelöl, akiknek nem megy a matek. Sok gyereknek van problémája az olvasással és a számolással, és a diszlexián túl a diszkalkuliával is küszködnek. Mindkettő komoly tanulási nehézségekkel járhat.

Forrás: index.hu