A gallium hőmérő biztonságos használata

A gallium hőmérő biztonságos használata

A lázmérésre többféle eszköz áll rendelkezésre: a hagyományos lázmérőktől a digitális készülékeken át a modern, testfelülethez való érintés nélkül működő, infravörös lázmérőkig.

A hagyományos, higannyal készült lázmérőt 2009 tavasza óta nem lehet forgalomba hozni az Európai Unióban, így Magyarországon sem. Helyette az ahhoz hasonlító, de higanymentes, többnyire galliumot tartalmazó lázmérő használata javasolt.

A higanyos hőmérők betiltása

Az Európai Parlament 2009-ben betiltotta a higanyt tartalmazó, nem elektronikus mérőműszerek – többek között a hagyományos lázmérők, szobahőmérők és vérnyomásmérők – forgalomba hozatalát. A döntés abból a megfontolásból született, hogy a szeméttárolókba dobott higanyos eszközökből lassan elszivárgó, veszélyes fém szennyezi a környezetet. Az egészségre és a környezetre is rendkívül veszélyes higanyt tartalmazó mérőműszereket ezért modernebb, az egészségre nem ártalmas eszközökkel kellett kiváltani.

Noha a higannyal készült lázmérőket több mint tíz éve kivonták a kiskereskedelmi forgalomból, a mai napig sok lehet még használatban. Fontos tudni, hogy a hőmérő eltörése esetén az apró golyók formájában szétguruló higanyt mihamarabb össze kell gyűjteni, mert a higanygőz súlyosan mérgező az emberi szervezetre.

Fontos! Kerüljük a higany bőrünkkel való érintkezését, használjunk kesztyűt! Patikában kapható kénporral beszórva megakadályozható a higany párolgása. Kerüljük a higany kommunális hulladékkal történő elhelyezését, a patikákban dobozba gyűjtve leadható.

A gallium hőmérő biztonságos használata

Gallium hőmérők

A higanyos hőmérőket felváltó, újfajta mérőeszközökben a mérgező higanyt a galinsztán nevű, szobahőmérsékleten folyékony fémötvözet helyettesíti. A gallium, indium és ón keverékét tartalmazó galinsztán fémelegy alkalmas a beltéri használatra.

A gallium (Ga) a periódusos rendszer 31. eleme, megnevezése a latin Gallia (Franciaország) szóból ered. A szilárd halmazállapotú galliumot Paul Emile Lecoq de Boisbaudran francia kémikus fedezte fel 1875-ben.

A gallium szürkés színű fém, amely olvadt állapotban zöldeskék vagy ezüstös fényt ver vissza. A gallium szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, csak 29 °C felett olvad. A hőmérő eltörése esetén a gallium – ellentétben a higannyal – nem esik szét apró gömbökre, hanem szétkenődik egészen addig, amíg meg nem fagy.

A gallium hőmérő előnyei az alábbiak:

  • nem mérgező a törés esetén kiszabaduló anyag,
  • pontos mérést tesz lehetővé,
  • működtetéséhez nincs szükség galvánelemre.

Gallium hőmérő lerázása

A galliumos lázmérő jellemző tulajdonsága, hogy hagyományos módon rendkívül nehéz, szinte lehetetlen „lerázni”, különösen akkor, ha ez nem történik meg közvetlenül a hőmérőzés után. Ennek oka, hogy a gallium 29 °C alatt kristályosodni kezd, vagyis megfagy.

A gallium hőmérő lerázása az alábbi módszerekkel valósítható meg:

  • helyezzük meleg, 35-37 fokos vízbe a hőmérőt, és ezt követően rázzuk le;
  • helyezzük a lázmérőt csúcsával lefelé egy zokniba, majd csavarjuk meg a zokni szárát, és pörgessük meg csuklóból, körkörös mozdulattal, s így a centrifugális erő hatására a galliumszál visszaereszkedik.
Egyes gyártók a könnyebb lerázáshoz segédeszközt is mellékelhetnek, mely egyben a hőmérő tokja is. A „T” betűhöz hasonlító műanyag eszköz középső szárát kell megfogni, majd laza csuklómozdulattal le kell rázni. A tok csavaros, így rázás közben nem esik ki a lázmérő.

A gallium hatása az egészségre

A galliumról érdemes tudni, hogy bőrre vagy szembe kerülve irritálhatja a bőrt, illetve a szemet. Gőze belélegezve köhögést, sípoló légzést okozhat.

Ha munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a gallium meghatározott biológiai határértéket meghaladó koncentrációja jön létre (foglalkozási expozíció), akkor károsíthatja a májat, a vesét, az idegrendszert, a tüdőt, magas koncentráció esetén a csontvelőt is.

Forrás: Egészségvonal

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek