Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően - derül ki a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleményéből.

A Parkinson-kór eredete a születés előttre vezethető vissza azoknál az embereknél, akiknél 50 éves koruk előtt fejlődik ki a degeneratív idegrendszeri betegség amerikai kutatók tanulmánya szerint.

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Új szintre emelkedett az agyi pacemaker terápia az SZTE Idegsebészeti Klinikán január 22-én elvégzett műtétnek köszönhetően. A világon ötödikként, Közép-Kelet-Európában pedig elsőként Szegeden ültették be azt a navigációs alapú mély agyi stimulációs implantátumot egy Parkinson-kóros beteg agyába, amely – az eddig elérhető hasonló rendszerektől eltérően – nemcsak stimulálni képes az agy megfelelő részeit, hanem az aktivitásokat regisztrálni is. A mindebből következő plusz információk jóvoltából új korszak kezdődött a terápia történetében.

Korábbi kutatások már kimutatták a koffein és a Parkinson-kór kockázatának összefüggését, ám arról nem sokat tudtunk, hogyan dolgozza fel a betegségben szenvedők szervezete az anyagot.

Április 11-e az agyi területek pusztulását okozó Parkinson-kór világnapja.

Drámaian romlott Robin Williams egészsége az öngyilkossága előtti utolsó hetekben - mondta el a filmsztár özvegye a Good Morning America című műsorban.

Október 25-én a fél világ láthatja, ahogy a 49 éves Greg Grindley-n agyműtétet hajtanak végre a clevelandi egyetemi kórházban, hogy enyhítsék a Parkinson-kór miatti panaszait.

Kanadai kutatók szerint az argentin tangó kimondottan jó hatással lehet a Parkinson-kórban szenvedőkre a betegség bizonyos szakaszaiban.

Bőrön át adott elektromos jel segíthet a Parkinson-kóros betegeknek megőrizni az egyensúlyukat - állapították meg tesztek segítségével svéd tudósok.

Robin Williams öngyilkossága idején józan volt, de a szorongáson és depresszión kívül a korai stádiumban lévő Parkinson-kórtól is szenvedett - közölte a színész felesége, Susan Schneder.

Aki találkozott valaha is Parkinson-kórral küzdő emberrel, tudja, milyen nehéz egy kávéfőzés, a borotválkozás, a munkavégzés s egy idő után bármilyen mozdulat. A Pécsi Tudományegyetemen húsz éve végeznek olyan műtéteket, amellyel a betegek visszatérhetnek a vágyott egyszerű, „normális” életbe. Dr. Balás István idegsebészt kérdezem a sikeres csapatmunkáról és eredményeikről.

Április 11. a Parkinson-kór Világnapja. A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó idegrendszeri megbetegedés, ami Európában közel 1,2 millió embert érint. Legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.

A Colorado, a Yale és a Harvard Egyetem kutatói közös munkájuk során felfedezték, hogy a Parkinson-kór tüneteit enyhíteni tudják idegi őssejtek beültetésével.

Becsült adatok szerint Magyarországon mintegy 16-20 ezer Parkinson-kóros beteg él. Az USA-ban közel egymillió embert érint ez a kór, és évente 60 ezer az újonnan diagnosztizált betegek száma. Egyes előrejelzések a parkinsonos megbetegedések növekedését jósolják, a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség: világszerte több mint hatmillió embert érint. A kór előrehaladása nem állítható meg, de a korai felismerés megkönnyítheti a beteg és a környezete életét. Szakértőnk dr. Káposzta Zoltán neurológus szakfelügyelő főorvos.

Tudósok rájöttek arra, hogyan lehet megfiatalítani az elöregedett izmokat. A szakembereknek sikerült megerősíteniük az állatok őssejtjeinek képességét a tönkrement szövetek újjáépítésére. A felfedezés áttörést hozhat az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében.

A jövőben már akár a Parkinson-kór, a cukorbetegség vagy az autizmus is gyógyítható lesz őssejt transzplantációval.

Egy gyakran használt édesítőszer, a mannitol segítheti a Parkinson-kór, és más idegrendszeri betegségek kezelését izraeli tudósok szerint.

Apró kis sejtek, amelyek az orvostudomány fejlődésével csodás gyógyulást eredményezhetnek. Az őssejt-terápia óriási lehetőségeket rejt magában, segítségével többek között olyan súlyos betegségek gyógyítására nyílhat lehetőség, mint a rosszindulatú daganatok, az autoimmun- betegségek, az agyvérzés, vagy a Parkinson-kór.

Ausztrál és amerikai kutatók úgy vélik, sikerült izolálniuk egy olyan új mechanizmust, amellyel az agyunk tanul és emlékeket tárol. Az eredmény segíthet az agysérülések- és rendellenességek kezelésében. Bryce Vissel, a sydney-i Garvan Intézet kutatója szerint a felfedezés megkérdőjelezi az agy információkódolásáról- és megragadásáról szóló, régóta elfogadott elméletet.

A Parkinson-kór az életminőséget lassan rontó betegség, jellegzetes tünetei fokozatosan jelennek meg. Becslések szerint Magyarországon mintegy 18-20 ezer Parkinson-beteg él, évente pedig mintegy 1500-2000 új megbetegedést regisztrálnak.