A Parkinson-kór kezelése nem csupán egészségügyi kérdés, hanem egyre erősödő társadalmi-gazdasági kihívás világszerte, így Magyarországon is. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett szakmai konferencia előadásai rávilágítottak: a betegség gyorsan romló munkaképességgel, jelentős ápolási és szociális terhekkel, valamint egyre növekvő esetszámmal jár. A modern terápiák és a korai beavatkozások ugyanakkor évekkel hosszabbíthatják meg az aktív, önálló életvitelt, ami nemcsak a betegek és családjaik, hanem a teljes társadalom számára is meghatározó.

A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel. Mi minden válthatja ki a panaszt?

A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, hogy bár a tünetek döntően megegyeznek, a másodlagos parkinsonizmusnál más jellegű az elérhető oki terápia és tüneti kezelés is.

Egy új kutatás szerint a mesterséges intelligencia első hallásra képes lehet kiszúrni a betegséget, még a klasszikus tünetek megjelenése előtt. Bár a módszer még gyerekcipőben jár, áttörést hozhat a korai felismerésben.

A Parkinson-kór eredete a születés előttre vezethető vissza azoknál az embereknél, akiknél 50 éves koruk előtt fejlődik ki a degeneratív idegrendszeri betegség amerikai kutatók tanulmánya szerint.

A Parkinson-kór egyik legismertebb és legjellegzetesebb tünete a kézremegés, amely eleinte leginkább csak az egyik oldalon alakul ki, és esetleg remeghet a láb és az áll is. Ugyanakkor nem minden kézremegés oka a Parkinson, ez csak az alapos kivizsgálás során derülhet ki. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a témáról.

Sokan kizárólag a remegést és a lassú mozgást azonosítják be a Parkinson-kór tüneteként, holott ennél kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa éppen ezekre a tünetekre és a korai felismerésre épülő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően - derül ki a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleményéből.

Új szintre emelkedett az agyi pacemaker terápia az SZTE Idegsebészeti Klinikán január 22-én elvégzett műtétnek köszönhetően. A világon ötödikként, Közép-Kelet-Európában pedig elsőként Szegeden ültették be azt a navigációs alapú mély agyi stimulációs implantátumot egy Parkinson-kóros beteg agyába, amely – az eddig elérhető hasonló rendszerektől eltérően – nemcsak stimulálni képes az agy megfelelő részeit, hanem az aktivitásokat regisztrálni is. A mindebből következő plusz információk jóvoltából új korszak kezdődött a terápia történetében.

Korábbi kutatások már kimutatták a koffein és a Parkinson-kór kockázatának összefüggését, ám arról nem sokat tudtunk, hogyan dolgozza fel a betegségben szenvedők szervezete az anyagot.

Április 11-e az agyi területek pusztulását okozó Parkinson-kór világnapja.