Lovasterápia
A kezek röpködő mozgása az autizmusban szenvedők egyik jellegzetessége. Mary Cusack is megtapasztalta ezt nyolcéves kisfiával, Nickyvel, akit soha nem hagyhat egyedül, mert ez a kézmozgatás megakadályozza a mindennapos tevékenységekben. Mary és férje, Tom, rátalált a probléma megoldására: kisfiukat terápiás lovaglásra hordják.
Nem tudni miért, de a lóháton egyszerűen megszűnik a kézremegése, meséli Mary, a vidéki Suffolk Country-ban, New York államban található My Shine lovasterápián. "A kézmozgása akadályozza az iskolai munkájában. Ilyenkor emlékeztetem magam, hogy nemsokára megyünk lovagolni, és akkor egy hétig megint nem jön elő kezeinek ez a mozgása. Pár alkalom után Nicky keze már nem mozgott folyamatosan. Édesapja, Tom Cusack pedig úgy emlegeti a lovasterápiát, hogy ez az egyetlen foglalkozás, amit soha nem fognak abbahagyni.
A My Shine csak az egyike a számos lovas terápiás centrumnak, ahol szakképzett oktatók foglalkoznak a gyerekekkel. A Huntington nevű városban található terápiás programot Barbara Kruger alapította, akinek fia ugyancsak autista. Négy évvel ezelőtt, amikor a program elkezdődött, csak néhány gyermek járt ide, mára azonban több mint 50 gyermekkel foglalkoznak. A gyerekeket hetente egyszer hozzák, egy gyakorlott és egy önkéntes segítségével mindig ugyanazon a ló hátán lovagolnak.
A "lovasterápia" vagy "terápiás lovaglás" nevű kezelés hatékonynak tűnik, ugyanis sok autista gyermek kerül szoros kapcsolatba megszokott lovával, és magával a lovaglással is. Önbizalmat ad nekik és kommunikációs készségüket is fejleszti, ami azért nagyon fontos, mert a klasszikus autizmust a hallgatás, vagy nagyon csekély verbális kommunikáció jellemzi.
"A gyermek megtanulja, hogyan használja a testbeszédet, és azt hogy egy mozdulatra, vagy egy hangra a ló miképp reagál. Saját viselkedésüket is érzékelik, mégpedig azon keresztül, ahogy a lóra hatnak" - magyarázza Geraldine Dawson, az "Autism Speaks" nevű egyesület tudományos tisztviselője.
Edith Heinsohn szemtanúja volt e változásnak. Egy éve hordja a My Shine-ba nyolcéves, Scott nevű kisfiát. Scott, aki Down-kóros és autista, szépen együttműködik a lóval, szemkontaktust alakít ki vele, és elkezdett gügyögni is, pedig egyébként nem beszél. Mary Mugnai, aki Scott terápiáját vezeti, elmondta, hogy a kisfiú nagyon sokat fejlődött: "Ma reggel egyenesen a szemembe nézett, és rám mosolygott - pedig azelőtt az édesanyja is hiába kérte erre. Ráadásul én egy idegen vagyok számára."
A gyerekek és a ló között nagyon szoros kötelék alakul ki. Az érzés, hogy a húsz kilójával egy 1200-1500 kilós állatot irányít, felemelő élményt nyújt nekik. A lónak nincsenek szociális elvárásai, nem kéri, hogy ránézzenek, vagy szóljanak hozzá.
A lovaglás csak egy a számos autizmust kezelő terápia sorában, és az se biztos, hogy mindenkinél használ. Kathrina Donelly, aki hat és négyéves kisfiát (mindketten autisták) hordja a MyShine-ba, arról számolt be, hogy fiai egyelőre nem alakítottak ki kapcsolatot a lovakkal. "Talán idővel"-reménykedik az édesanya.
A legtöbb gyereknek azonban a lovaglás színtiszta élvezet, miközben rengeteget tanul és fejlődik. "A lovaglás igazából egy 'álca'. Míg a gyermek 'csak' jól érzi magát, számos készségét fejleszti, többek között a finommotorikát, a figyelemösszpontosítást, a koordinációs képességet, és ami a legfontosabb, hogy döbbenetesen szoros köteléket alakít ki a lóval" - teszi hozzá Dr. Abberton.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
