Erre figyeljünk képernyőhasználóként!
Október a látás hónapja! Napjainkban egyre több időt töltünk digitális eszközök előtt: a számítógép, a laptop, a tablet és az okostelefon munkánk, tanulásunk és szórakozásunk mindennapos részévé vált. A rendszeres képernyőhasználat rövid- és hosszú távon is hatással lehet szemünk egészségére.
Digitális szemfáradtság és kék fény
A Computer Vision Syndrome, azaz a digitális szemfáradtság valós jelenség, amely elsősorban a hosszan tartó, nem megfelelően korrigált közeli képernyőhasználat miatt alakulhat ki. Leggyakoribb tünetei a szemfáradtság, a homályos látás, a száraz szem és kötőhártya-irritáció, súlyosabb esetben pedig a szaruhártya felső rétegének enyhe vizenyője vagy gyulladása. Érdemes külön szólni a kijelzők által kibocsátott, gyakran emlegetett kék fényre is, amely köztudottan gátolja az elálmosodásért felelős melatonin hormon termelődését, azonban szemeinkre gyakorolt hatása kevéssé ismert.
A kék fény ellen többféle módon védekezhetünk. A kékfényszűrős szemüvegek és a szoftveres szűrők is hatékonyak lehetnek a káros hatások mérséklésében. Azzal is sokat tehetünk szemeink egészségének megóvásáért, ha a monitort kellő távolságból, ideális esetben 70-100 cm-ről, a laptopot, tabletet és telefont pedig 30-40 cm-ről nézzük.
A fényerő beállításánál nincs mindenkire érvényes érték. Idősebb korban – különösen kezdődő szürke hályog esetén – például erősebb fényre lehet szükség a megfelelő látási körülményekhez, míg fiatalabb korban alacsonyabb fényerő is elegendő és kényelmes lehet. A beállítások megadásakor a legfontosabb szempont a komfortérzet, a túl erős és a túl kevés fény is a szem megerőltetésével járhat.
Életmódbeli tényezők
Hosszas képernyőhasználat során a koncentrált figyelem miatt háttérbe szorulnak a reflexek, azaz csökken a pislogások száma. Erre érdemes tudatosan odafigyelnünk munka közben, hiszen szemeinket a pislogással nedvesen tarthatjuk. Ha már jelentkeznek olyan panaszok, mint a szúró, égő- vagy idegentest-érzés, érdemes gondoskodni szemeink hidratálásáról. Enyhébb panaszok esetén megoldást nyújthatnak a vízbázisú műkönnyek, súlyosabb esetben azonban válasszunk olyan tartósítószer-mentes szemcseppet, amely a szemünk felszínét borító réteg, a könnyfilm lipid- és mucinrétegeit is támogatja.
Az ideális képernyőidő
A legkönnyebben azzal óvhatjuk a szemeinket, ha kevesebb időt töltünk a képernyők előtt. Míg gyermekek esetében napi egyórás időkorlátot célszerű megtartani, felnőttek esetében nehezebb időkeretet meghatározni, különösen ha a munkavégzés is számítógéphez kötött. Ilyen esetekben ajánlott a 20–20–20 szabály: minden 20 perc képernyőhasználat után legalább 20 másodpercig nézzünk 5–6 méter távolságba, ezzel lazítva a szemizmokat. Ha lehetőségünk van rá, óránként tartsunk 10 perc képernyőmentes szünetet. Szabadidőnkben pedig igyekezzünk kerülni a további képernyőhasználatot, és inkább távolra tekinteni, a szem pihentetése érdekében.
A fejfájás okai között látszórendszeri problémák is állhatnak
A visszatérő fejfájás hátterében gyakran rendkívül összetett tényezők állhatnak, a tartós migrént vagy a visszatérő, tompa nyomásérzetet a legtöbben reflexszerűen neurológiai elváltozásoknak vagy a krónikus stressz számlájára írják. A háttérben meglepően magas arányban látórendszeri diszfunkciók húzódhatnak meg.
A krónikus fejfájások jelentős része a civilizációs ártalmakkal, azon belül is a digitális eszközök túlzott használatával hozható összefüggésbe. Amikor a szemizmoknak folyamatosan dolgozniuk kell a homályos látás kompenzálásáért, az agy folyamatos terhelés alá kerül. Kutatások rámutatnak, hogy a látási nehézségek és a migrénes rohamok között kétirányú, szoros idegrendszeri kapcsolat áll fenn: a kezeletlen fénytörési hibák miatti állandó fókuszálás túlérzékennyé teheti az agykérget, ami közvetlenül triggerelheti vagy felerősítheti a migrénes epizódokat. Ez a tartós feszültség görcsös fejfájás formájában jelentkezik, amely jellemzően a nap második felében, intenzív monitor előtti munkavégzést követően erősödik meg.
„Sokan hónapokig vagy akár évekig szednek fájdalomcsillapítókat anélkül, hogy tisztában lennének a probléma valódi forrásával. Egy alapos, látásvizsgálat során kiderülhet, hogy a visszatérő panaszok megszűnéséhez mindössze a megfelelő dioptria meghatározására lenne szükség” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
