A retek (Raphanus sativus), népies nevén kerti retek vagy réparetek a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó élelmiszernövény-faj.

A retket már az ókorban is ismerték és termesztették, több fajtáját kedveljük. Magas C-vitamin tartalma miatt a téli, vitaminban szegény időszakban nagyon hasznos lehet. Nyersen vagy sózva használjuk, vajas- vagy zsíros kenyérre, saláták alkotórészeként, de az ételek díszítésére is.

Csípős íze és illata a hagymával rokon illóolajtól származik, régebben gyógyszerként is használták.

Termesztése

A fagyok elmúltával (akár február végétől) vessük 20 cm-es sor és 5–6 cm-es tőtávolságra; a vetés mélysége 1-1,5 cm-nél ne legyen mélyebb, mert a gumók torzak, alaktalanok lesznek. A nagyobb gumójúakat vethetjük 2-3 cm mélyre is. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 13±7 °C. Már 3 °C-on csírázni kezd és képes eltűrni a -6 °C-ot is növekedésben. Alacsony hőmérsékleten nevelve fejleszt szép gumót. Magasabb hőmérsékleten lombot fejleszt, és túltrágyázással pudvásodni kezd. Vízellátása folyamatos legyen. Hirtelen nagy mennyiségű öntözés esetén a gumók szétrepednek.

A legkorábban termő fajta a hónapos retek, amelyet a nyári nagyobb gumójú, majd az őszi-téli, nagygumójú és tárolásra is alkalmas fajták követnek.

Vetés után 30-70 nappal már szedhetők.

Kártevői a földibolhák és a káposztalégy.

Gyógyhatása

Mérsékelten fogyasztva az emésztést elősegítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére.