A kökény (Prunus spinosa) Európában és azon belül Magyarországon is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés (tulajdonképpen tövises) cserje a szilva egyik rokona.

Jellemzése

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. Bimbójából (kökényvirág), (flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. (Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.)

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

Gyógyhatása

Vese- és vértisztító, enyhe hashajtó hatású. Teája vizelet- és hashajtó, vértisztító, magas vérnyomást csökkentő, valamint fogyasztó hatású. A termésből készült lekvár hasmenés, bélhurut ellen alkalmazható.