A kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású italt kávénak nevezzük. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amelyben – többségében vegyipari módszerekkel – csökkentett koffeintartalom található; ennek neve a „koffeinmentes kávé”.

Termesztése

Bár a Coffea nemzetség nagy létszámú, csak két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja.

Hatásai

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az alzheimer-kór, parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifenol tartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség meg, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés.

Tévhitekkel ellentétben a pubertáskori kávéfogyasztás egészséges, sőt ajánlott a központi idegrendszert serkentő hatása miatt. A minőségi éhezésből fakadó csökkenő figyelőkészség hatásait is ellensúlyozza.