A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a Fabaceae család Faboideae alcsaládba tartozó fa. Az Egyesült államok délkeleti részén honos, de megtalálható a mérsékelt égövön Észak-Amerika, Európa, Dél-Afrika és Ázsia területén is, és számos területen károsan terjedő növényként tartják számon. Angliába 1636-ban került.
Habitus
-
Nagy termetű fa (12-20 m, ritkán 25-35 m)
-
Törzse térgörbe, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett
-
Pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga
-
Termése vörösesbarna színű hüvely, mérgező magjai vese alakúak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullanak. A talajba kerülve évtizedekig megőrzik csírázóképességüket. Csirázásokhoz a maghéj megsértése, vagy hőhatás szükséges. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják.
Biológiai jellemzői
-
Hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő (Magyarországon az akácerdők többségét kb. 30 éves korukig tartják fenn)
-
Lombfakadás után, május második felében virágzik
-
Termése októberben érik
-
Ökológiai jellemzők
-
Melegigényes, fagyérzékeny
-
Fényigényes
-
Xeromezofil (jól bírja a szárazságot)
-
Neutrofil, gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok segítségével képes megkötni a levegőből az életfontosságú tápelemet, ezzel javítja talajának tápanyag szintjét.
Előfordulás, élőhely
Észak-Amerikában honos, nálunk a XVIII. században telepítették a futóhomok megkötésére.
Hazánkban területaránya: 22,5% az összes erdőterületet tekintve, azonban fatömeget tekintve "csak" 12,5% a részaránya (a bükk 5%-os területarányához 11,7%-os fatömeg-arány tartozik!) Az évi folyónövedéknek a bükk 7%-át, az akác 23%-át adja. (2004. január elsejei állapot, MGSZH) elsősorban az Alföldön és dombvidékeinken elterjedt
Egyéb
-
Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarum)
-
Nehéz, kemény, tartós fája van, felhasználják vezetékoszlopok, szőlőkarók, talpfák készítésére, épületfának, tűzifának is kiváló
-
Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt
-
Virágának főzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de akácbort is készítenek belőle.
-
Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszeralapanyag
-
Lovak számára mérgező
-
Méztermelése nemzetgazdasági jelentőséggel bír
Magyar neve ("akác") valójában téves: ahogy a latin "pseudoacacia" név is utal rá, ez a növény nem "valódi" akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért egyébként "hamisakácnak" is hívják). A "valódi" akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciának hívjuk.
Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, megtermelt méze jelentős export termék.
Méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra.
Gyógyhatása
Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély. A virágtea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképződést gátló. A kéregfőzet gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély ellen használatos.
Ellenjavallat
A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, robin és fazin nevű MÉRGEZŐ fehérjéket is tartalmaz!