Bár az általános nézet szerint fogorvoshoz akkor megyünk, ha fáj a fogunk, ez nagyon helytelen szokás, hiszen olyan probléma is adódhat, amely nem okoz fájdalmat. A szánkban nem csak a fogakkal lehet gond, a fogágyat érintő betegségek egyidősek az emberiséggel.

A modern társadalmak a fogászati ellátás folyamatos változása és javulása miatt újabb problémával találták szembe magukat: a kezelések eredményeként a foghúzás helyett megmentett fogak idővel meglazulnak, mozgathatóvá válnak, és a páciens végül emiatt veszítheti el fogait. A szánkban komplex rendszer gondoskodik a fogaink védelméről, a rendszeres fogmosással, fogselymezéssel, szájvízzel nem csak a fogainkat védjük, de fogágyunkat is.

A fogakat körülölelő, azokat tartó komplex rendszert fogágynak nevezzük. Hogy megértsük a fogágybetegségek folyamatát, először meg kell értenünk a fogágy felépítését. A fogat a szájban rögzítő, nem látható részen, a gyökéren cement fedi. A cementhez kapcsolódik a kötőszövetes felépítésű gyökérhártya, amely a fogat rugalmasan rögzíti az állkapocscsont fogakat tartót részében, a fogmedernyúlványban. Az egész rendszert kívülről a fogíny fedi és védi.

Fogalomtár:

Parodontium - fogágy

Parodontológia - a fogászat fogággyal foglalkozó területe

Parodontológus - a fogat rögzítő rendszerrel, a fogággyal foglalkozó fogorvos

Parodontitis - a fogágy visszafordíthatatlan, gyulladásos folyamatok miatt kialakult károsodása

Ellenségünk: a dentális plakk

Minden fogágybetegség oka a dentális plakk. Ez a vékony filmréteg a szájüregben megtalálható kemény felszíneken alakul ki, a fogakon túl az implantátumok és a protézisek felszínén is kimutatható. A dentális plakk nem ugyanaz, mint a lepedék: a lepedék az étkezés után az ételből visszamaradt, lazább szerkezetű réteg, melyet fogmosással el tudunk – és el is kell – távolítani. A plakk egy biofilm, mely egyebek mellett baktériumokból áll, amelyek a szájüreg kóros folyamataiért, gyulladásaiért felelősek (pl.: a fogszuvasodásért is).

A dentális plakkban megtelepedő, elszaporodó baktériumok ínygyulladást okozhatnak, a szervezet így próbál felállítani egy védelmi vonalat a kórokozók ellen. A szabad ínyszél gyulladása során az íny megduzzad, élénk piros színűvé válik, érzékeny lesz, és fogmosáskor, fogselymezéskor vérzik. Kezelésének legfontosabb része a dentális plakk és ezáltal a baktériumok eltávolítása rendelői körülmények között.

Amennyiben ez nem történik meg, a fogínygyulladás parodontitissá, fogágybetegséggé alakul, és a fogíny elégtelen védelme következtében a fogat rögzítő szövetek visszafordíthatatlanul károsodnak. A folyamat során a gyulladt íny és a fog között tasak képződik, amelynek belseje a mindennapi szájápolási eszközökkel (fogkefe, fogközkefe, fogselyem) elérhetetlenek, így a baktériumok könnyebben, gyorsabban tudnak itt szaporodni. A folyamatos gyulladással a szervezet védekező mechanizmusai nem tudnak mit kezdeni, ezért a gyulladás körüli szövetek – többek között a fogat körülölelő fogmedernyúlvány – elkezdenek leépülni, és a fog meglazul. A folyamat ezen része radiológiailag is megfigyelhető a csontveszteség miatt, a fogágy visszafordíthatatlanul károsodott, tehát a betegség kezelését, gyógyítását követően a fog körüli szövetek maradandó károsodását lehet megfigyelni, amely láthatóan eltér az egészséges fogágytól.

Az alapos szájhigiénia segít

A fent leírt folyamat alapján (dentális plakk-fogínygyulladás-fogágybetegség) egyértelmű a páciens felelőssége a betegség kialakulásában: megfelelő mindennapi szájápolással és rendszeres fogászati ellenőrzéssel a fogágybetegség elkerülhető lenne. A kialakulási folyamatot egyéb tényezők, szokások is befolyásolják: például a dohányzás, egyes betegségek, például a cukorbetegség, illetve helyi szájüregi tényezők (például a nyál összetétele) és némiképp a genetika is.

A fogágybetegséget a megfelelő mindennapi szájápoláson túl a legalább évenként egyszeri professzionális szájhigiénés kezeléssel lehet megelőzni. A már kialakult, akár kezdődő, akár súlyos fogágybetegség kezelésének első lépése az oki terápia, azaz a fogkőeltávolítás. Ekkor a dentális plakkot, a szájüregben látható és az íny alatti fogkövet is eltávolítja a fogorvos (esetleg dentálhigiénikus). Ezután (vagy később ezt kiegészítendő) szükség esetén az íny korrekciója sebészileg lehetséges.

A professzionális szájhigiénés kezelést követően a tünetek nem azonnal szűnnek meg, lassan múlnak el. Ekkor lehetnek segítségünkre a különböző szájápolási eszközök. A plakkfestő tabletta a lepedéken túl a láthatatlan dentális plakkot is megfesti, ezzel segítve a fogmosási technikánk javulását. A speciális fogkrémek, szájvizek enyhítik az ínygyulladás, fogágybetegség okozta tüneteket, és megakadályozzák a betegséget okozó baktériumok túlzott újbóli elszaporodását is.

A fogágybetegség kialakulása általában nem hirtelen történik, lassan, hosszabb idő alatt jut el a szervezet a fogágybetegség miatti fogelvesztéshez. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a legalább évenként egyszeri fogorvosi vizsgálat során elvégzendő fogkőeltávolítás fontosságát, még akkor is, ha nincs látható fogkő.

Dr. Molnár Gergely József szájsebész szakorvos