Te is elhitted? Tévhitek az immunerősítésről
Az immunerősítés és úgy általában véve az immunrendszer karbantartása jó ideje kardinális kérdés már, és az év ezen szakában, amikor kezd előtérbe kerülni a megfázás, influenza és hasonló megbetegedések, különösen fontossá válik.
Neki is látunk íziben és erősítjük minden eszközzel, hogy sikerrel vissza tudjuk verni a bacik rohamát. Sokszor azonban nem megfelelő eszközökkel fogunk neki, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy rengeteg tévhit él ezzel kapcsolatban. Lássuk a négy legelterjedtebbet!
A C-vitamin távol tartja a megfázást
Olyannyira elterjedt ez a tévhit, hogy szinte gépiesen nyúlunk a C-vitamin után, ha úgy érezzük, kerülget valami kór, de sokan már megelőzésként is nagydózisú C-vitamint szednek. A helyzet azonban az, hogy semmilyen klinikai vizsgálat nem támasztja alá, hogy ez a vitamin szerepet játszana a megelőzésben. Mindössze annyit sikerült bizonyítani, hogy 200 mg-ot meghaladó adagban fogyasztva valamelyest lerövidíti a betegség időtartamát. A szakértők azonban azt tanácsolják, hogy inkább természetes forrásból vegyünk magunkhoz C-vitamint, és ne pirulákat kapkodjunk be. Ha mégis a patikaszerekhez folyamodunk, akkor is figyeljünk arra, hogy naponta 2000 mg-nál többet semmiképp ne vigyünk be a szervezetünkbe.
A Journal of Infectious Diseases szaklapban megjelent egyik kutatás szerint a cink tartalmú kiegészítő is lerövidítheti a betegség időtartamát, így ezzel is érdemes próbálkozni. A kutatás során a résztvevők 2-3 óránként 13,3 mg-ot szedtek ebből a kiegészítőből. Szépen gyógyultak, ugyanis a cink a szájban és a garatban lévő receptorokhoz kötődve gátolja a nátha vírusok kötődését és terjedését. Itt is van azonban némi hátulütő: az így beszedett dózis igencsak meghaladja a naponta ajánlott 40 mg-ot, és ez a mennyiség csak 3-5 napig biztonságos. Semmiképp sem szabad ennél tovább folytatni a kúrát.
A méz gyógyítja az allergiát
Az elmélet a következő: A méhek pontosan azokról a növényekről gyűjtik be a virágport, amelyek az allergiát okozzák, ezért ha naponta fogyasztunk egy kis mennyiséget a helyi mézből, vagyis ezekből a pollenekből, erősítjük az immunrendszerünket, és visszaszoríthatjuk az allergiát. Valójában azonban az allergiát okozó pollenek a levegőben szállva terjednek, míg a méhek által gyűjtött virágpor túl nehéz ahhoz, hogy a levegőben szállhasson. Éppen ezért ezekből csak nagyon kevés kerül a mézbe. Ráadásul nincs olyan klinikai vizsgálat, amely azt bizonyítaná, hogy a méz enyhíti az allergiás tüneteket.
Ha allergia ellen nem is vethető be, nem kell lemondani a mézről, hiszen számos áldásos hatása van, például csillapítja a köhögést. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói a mézet és a legtöbb köhögéscsillapító gyógyszerben használt dextrometorfánt hasonlították össze, és kimutatták, hogy a méz hatékonyabb. Mivel a köhögési központ és az édességet érzékelő központ egymás mellett helyezkedik el az agyban, az édes érzékelése befolyásolhatja a köhögést – állítja a kutatást vezető Ian M. Paul. Nagyon fontos megjegyezni azonban, hogy egy éven aluli csecsemőknek nem szabad mézet adni, ugyanis az olyan baktériumspórákat tartalmazhat, amelyekkel a csecsemő fejletlen immunrendszere nem tud megbirkózni.
A tejtermékek súlyosbítják a náthát
Néhányan megfázáskor azért kerülik a tejtermékeket, mert azt gondolják, hogy ettől még jobban bedugul az orruk. Ezt azonban semmilyen kutatási eredmény nem támasztja alá. Egy kísérletben, melynek során a szója alapú tej és a tehéntej hatását hasonlították össze, az alanyok a nyákképződés azonos változásáról számoltak be mindkét folyadék fogyasztását követően. Nyugodtan megihatunk hát egy pohár tejet, már csak azért is, mert a benne található D-vitamin valóban erősíti az immunrendszert. Ne feledkezzünk meg azonban a joghurtról sem: olyan jótékony probiotikumokat tartalmaz, amelyek szintén segítik az immunrendszert a bacik elleni harcban.
A vitaminokkal dúsított italok megakadályozzák a betegségeket
Sokan literszámra szürcsölik a vitaminokkal dúsított italokat abban a reményben, hogy így elkerülhetik a megfázást. A helyzet azonban az, hogy legfeljebb a placebo hatásra számíthatnak. A legtöbb reklámszöveghez hasonlóan ezeknek az üdítőitaloknak a címkéje is rendelkezik némi igazságtartalommal: az A-, C- és E-vitaminok, valamint a cink és a szelén valóban szükségesek az immunrendszer megfelelő működéséhez. A kulcsszó azonban a hiány: az emberek többsége ugyanis a normál étrendjéből is beviszi a szervezetébe a szükséges mennyiséget ezekből a tápanyagokból, nincs szükség tehát pótlásra. Ez esetben pedig nem igaz, hogy minél több, annál jobb. Túlzott mennyiségben fogyasztva számos tápanyag akár káros is lehet.