Már megint köhög, tüsszög, lázas, rekedt…
Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy lesz egyre nagyobb esélyünk arra, hogy elkapjunk valami „megfázást”. Ez a gyűjtőfogalom orvosilag, hivatalosan nem is létezik, hiszen a meghűlést öt víruscsalád hét nemzetségének nagyjából kétszáz fajtája okozhatja. Nem csoda, hogy képesek vagyunk egyik betegségből a másikba esni!
Még mindig nem kopik ki az a tévhit, hogy a hideg időjárás, a nem megfelelő öltözködés okozza ezt a betegséget. Az az igazság, hogy még „csak” körülbelül 60-70 éve tudják a kutatók, az orvosok, hogy konkrétan mely, igencsak apró kórokozók tehetők felelőssé a szenvedéseinkért.
A főkolomposok
Most, a náthaszezon kezdetén a klasszikus megfázás mellett megkeserítheti életünket az arcüreg- és orrmelléküreg-gyulladás, a torokgyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a hangszálgyulladás, a légcsőhurut és akár a tüdőgyulladás is. Ezeket több mint 200 kórokozó képes előidézni, elsősorban vírusok, baktériumok, de ritkán gombák és egysejtűek is.
Nem rinocérosz, hanem rhinovírus!
Náthát, megfázást leggyakrabban a rhinovírusok okoznak, belőlük eddig nagyjából száz, emberre is veszélyes fajtát azonosítottak. Sajnos az egyszerű, pár napos náthánál súlyosabb betegségekért is felelősek lehetnek a csecsemőknél, illetve asztmában, COPD-ben szenvedő felnőttek esetén. Náluk fordulhat elő, hogy az egyszerű kis meghűlésből hörghurut alakul ki, asztmásoknál pedig veszélyes, súlyos fulladásos roham. Sajnos ezek a kórokozók szívesen utaznak az emberek ruházatán, kezén, a tömegközlekedési eszközökön, könnyen „be lehet nyalni” valamelyiket, ha kézmosás nélkül eszünk vagy nyúlunk a szemünkhöz, orrunkhoz, szánkba.
A koronázatlan királynő
Azt a víruscsaládot, amely a felnőtteknél a téli náthás megbetegedések 10-15 százalékát okozza 1965-ben azonosították, ezek tagjai a coronavírusok. Koronázatlan, de kétségtelenül hatalmas ereje van, mely abban rejlik, hogy az immunrendszer hamar elfelejti, hogy egyszer (többször) bejutott már, így mindig, újra és újra óvatlanul beengedi a szervezetünkbe. Épp ezért életünk folyamán sokszor megbetegedhetünk tőle.
Likvidálva!
Nagyon fontos eredmény, hogy a pár évvel ezelőtt is súlyos, gyakran halálos bakteriális agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást, véráramfertőzést, szívbelhártya-gyulladást okozó Haemophilus influensae nevű baktérium ellen 1999 óta kötelező védőoltást kapnak a gyerekek. Ez azért volt nagy áttörés, mivel főként az 5 év alatti gyerekeknél járt súlyos, életveszélyes állapottal.
Mely szerveink lehetnek betegek?
Gyakoribb, hogy az úgynevezett felső légutak (az orrüreg, az orrmelléküregek – arcüreg, homloküreg –, a garat és a gége) betegszenek meg, ritkább és súlyosabb, ha a fertőzés az alsó légutakat (a légcsőt, a főhörgőket, a hörgőcskéket és a tüdőt) érinti. A köhögés, tüsszögés, amit megfázáskor gyakran tapasztalunk, tulajdonképpen hasznos (bár roppant zavaró, bosszantó) dolog. Azt a célt szolgálja, hogy a légutakból távozzon a váladék.
Ám ha ez csillapíthatatlan lázzal, légzési nehézséggel, mellkasi fájdalommal jár, akkor irány az orvos! Ezek a tünetek ugyanis tüdőgyulladást is jelezhetnek. Az orvos feladata eldönteni a fizikális vizsgálat és a tüneteink alapján, hogy gyógyszer nélkül, pihenéssel, házi praktikákkal otthon kúrálva kilábalhatunk-e a betegségből (vírusfertőzés esetén ez a jellemző), vagy ha baktérium okozza a tüneteket, akkor van-e szükség gyógyszeres segítségre.
Meggyógyul magától?
Egy egészséges, optimális immunrendszerű ember általában pár nap pihenéssel kilábal a fertőzésből, az immunrendszerünk teszi a dolgát és hatástalanítja a bekerült és elszaporodott kórokozókat. Ám néha előfordul, hogy a vírusfertőzést követi egy bakteriális felülfertőzés, a vírusfertőzés miatt károsodott nyálkahártyán más, nagyobb kórokozók is bejutnak és újabb betegséget, gyulladást okoznak. Így amennyiben a betegség 10 napnál is tovább tart, vagy az épp elmúlófélben lévő tünetek fellángolnak, akkor (újra) orvoshoz kell fordulni.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
