Itt a megfázások időszaka
Az őszi-téli időszakban majdnem mindenki legalább egyszer átesik a meghűlésen. Vajon milyen okok állnak a háttérben?
Az emberek a megfázást leggyakrabban az influenzával keverik össze. Az influenza mindenképp magas lázzal jár, és bár vannak légúti tünetei is, erős ízületi panaszokat okoz. Szövődmények is sokkal gyakrabban járnak vele, mint a megfázással. Egy enyhe megfázást – ami nem fertőződött felül – akár mindenféle kezelés nélkül is maximum 10 nap alatt ki lehet heverni.Torokkaparással, fáradtságérzéssel kezdődik, ezután jön a köhögés, orrváladék-termelés, esetleg enyhe láz. Ezek kezeléséhez elegendőek a vény nélküli szerek is, nem feltétlen kell miattuk orvoshoz menni.
Ha megfázásról vagy meghűlésről beszélünk, akkor általában a nátha (rhino) vírus okozta betegségről beszélünk. A hideg, az alulöltözöttség hatására a légutak ellenálló képessége legyengül, így a vírusok elszaporodnak a nyálkahártyán, megtámadják a szervezetünket. Azért tudunk újra és újra megfázni, mert a rhino vírusnak több száz fajtája van, ezért hiába válunk ellenállóvá az egyikkel szemben, ha legközelebb egy másikba futunk bele.
Betegítő tényezők:
Időjárás. Míg nyáron az erős napsütés, az ultraibolya sugárzás hamar elpusztítja a kórokozók többségét, addig a nyirkos időjárás kedvez a vírusok és a baktériumok szaporodásának, és azok ellenállóbbak a hidegben.
Mozgástér. Amikor hideg van, többnyire zárt épületekben töltjük a napunk nagy részét (például a munkahelyen, az óvodában, az iskolában, a bevásárlóközpontban). Ilyen körülmények között könnyebben átadjuk egymásnak a cseppfertőzéssel terjedő kórokozókat. Ezek tüsszentéssel, köhögéssel vagy beszéd közben is a levegőbe kerülhetnek, de érintéssel, például kézfogással vagy tárgyak (telefonkagyló, villanykapcsoló, játékok, kilincs, tömegközlekedési eszközök) közös használatával is terjedhetnek.
Immunrendszer. A védekezőrendszerünk nagyon összetett és igen érzékeny. A kóros hatásokra legyengül. Ilyen hatás az is, ha lehűl a testünk: itt jön a képbe a hideg. De ugyanilyen gyengítő tényező lehet a tartós stressz, a vitaminhiány, egy önsanyargató diéta, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a légszennyezés, a fáradtság, a kialvatlanság is, amelyek mindegyike serkenti a kártékony szabad gyökök képződését. Természetesen az immunrendszer legyengülése önmagában nem okoz betegséget, ahhoz valamilyen kórokozóra is szükség van.
Vírusok.A megfázást több száz, genetikailag gyorsan változó náthavírus is okozhatja: nem csoda, ha a szervezetünk képtelen mindegyik ellen védekezni. A leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladásáért felelős rhinovírus, az RSV és a picorna vírus.
Megfázás esetén segíthet, ha sok meleg italt fogyasztunk, forró fürdőt veszünk, kamilla-, eukaliptusz-, fenyő- vagy menta-illóolajjal inhalálunk. Készíthetünk hagymateát, vagy rágcsálhatunk fokhagymát is, mert ezeknek baktériumölő hatása van. Az ilyen házi gyógymódok mellett pedig természetesen lehet használni a vény nélkül kapható tüneti szereket is, melyekkel könnyebben lehet elviselni a betegséget.
Téli C-vitaminbombák terén verhetetlen a savanyú káposzta, de hatásos vitaminbomba a fekete retek vagy a cékla, utóbbiban az A, B, C vitaminok mellett kálium, vas és foszfor is van. Gyümölcsök közül a citrusféléket, és a kivit C-vitamin tartalmuk miatt tanácsos enni, a banán pedig nagyon jó nyomelem-forrás. A vashiányosok jó, ha tudják, hogy a vas növényi táplálékból kevésbé szívódik fel, mint az állatiból (vöröshúsok, máj), ami azt jelenti, hogy, aki nem eszik húst, annak jobban kell figyelnie arra, hogy mennyi vastartalmú zöldséget eszik (pl. spenótot, brokkolit).
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
