A tél a visszeresek kedvenc évszaka, amikor a külvilág felé nem kell rejtegeni a lábakat, ilyenkor kel felkészülni a melegebb hónapokra.

Erika tapasztalt „visszeres”. Néhány kérdés után kiderül, hogy szinte törvényszerű, hogy ezzel a probléma előbb-utóbb megtalálja. Ülőmunkát végez, viszonylag keveset mozog, a második gyermeke születése után jócskán maradt rajta felesleg, ráadásul az édesanyjának is visszeres volt a lába. - A panaszaim nyáron erősebbek, de sosem szűnnek meg teljesen – panaszolja. Szakértőink tapasztalata szerint az emberek többsége, főként a hölgyek átalában tavasszal és nyáron foglalkozik a visszér-betegséggel, amikor a nadrág helyett szívesebben vennének fel szoknyát, amikor a sötét harisnyákkal nem tudják tovább fedni a látványosan kidagadó ereket.

Seprűvénával kezdődik

A visszér azonban nem esztétikai probléma, ezt pontosan tudja Erika és rajta kívül sokan, akinek a sok állómunka után estére bedagad és elnehezül a lába és alig tud menni a fájdalomtól. A visszeres probléma első látható jelei az 1-2 mm átmérőjű visszértágulatok, a seprűvénák. A visszér-betegséget a visszerekben megnövekedett nyomás, az erek kitágulása okozza, s ez nyáron a meleg hatására fokozottan jelentkezik. A súlyos visszér betegségre végleges megoldást a műtét jelenti, de a panaszokat csökkenteni, a szövődmények kialakulását pedig késleltetni lehet nem műtéti beavatkozással is. A kezeletlen visszér-betegség gyakori szövődménye a visszér-gyulladás. Ha a vér pangása miatt nem megfelelő a bőr vérellátása, akkor kialakul a lábszárfekély.

Séta, nyújtózkodás, mozgás

Bizonyos tényezők fokozhatják a visszértágulat kialakulásnak valószínűségét. Ahogy Erika esetében is láttuk, az öröklött faktorok, a daganatos betegségek, az elhízás mind-mind hajlamosít erre. Lassan előrehaladó betegségről vagy inkább állapotról van szó, amelyet visszafordítani nemigen lehet, ám súlyosbodását lassíthatjuk.

– Nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre is – hangsúlyozza dr. Szeberin Zoltán érsebész. – Tudatosítanunk kellene, mennyire fontos a testmozgás! A visszerek puha falú csövek. Ha ezeket a megfeszülő és elernyedő izmok révén pumpáló hatások érik, edzettebbek lesznek. Azt szoktam mondani, hogy ha csak annyit teszünk, hogy hétvégén elmegyünk kirándulni, már az is nagyon jó. Ha veszünk egy kutyát, és így rendszeres sétára „kényszerülünk”, az még jobb. Ha ülőmunkát végzünk, minimum egy óránként álljunk fel és sétáljunk egy kicsit, mozgassuk meg a lábunkat. Ha állva dolgozunk, néha ülve vagy fekve pihenjünk egy kicsit. Már az első tünetek – a hajszálerek láthatóvá válása, lábduzzadás, bőrfeszülés – észlelésénél forduljunk orvoshoz. Ő majd megállapítja, milyen súlyos a probléma, és annak megfelelő kezelést fog javasolni.

Harisnyától a műtétig

Enyhe panaszok esetén már a puszta életmódváltás, a mozgás bevezetése is segíthet, és kifejezetten sokat segít a panaszokon az erre a célra kifejlesztett kompressziós harisnya, amely gyógyászati segédeszközként mindenki számára elérhető, és valóban meggátolhatja az erek további tágulását. Ráadásul ma már egyre nagyobb választékban – különféle hosszúságban és színekben – kaphatóak.

A következő lépcsőfokot a visszeres betegségre ajánlott kenőcsök, gélek és gyógyszeres kezelés jelenti, ám ez önmagában nem oldja meg a problémát, csak a tüneteket enyhíti.

Az injekciós, illetve a lézeres kezelés hajszálvisszeresség (seprűvénák) esetén ajánlott, amely különösen a nőket zavarja. Ezzel az eljárással az adott, kis érben megállítják az áramlást, azon a területen tehát megszűnik a keringés, így a kék csík nem látszik többé.

Ha a fenti megoldások már nem bizonyulnak elegendőnek, vagy ha az előrehaladott tágulás már a nagyobb ereket is érinti, akkor az orvosok műtétet javasolnak. Ilyenkor eltávolítják a fő visszérágat és az oldalágakat. Felmerülhet a kérdés, hogy ezen a területen hol áramlik majd a vér. Szakértőnk megnyugtat: a visszerek hálózata olyan, mint egy folyó holtágrendszere. A lábunkban rengeteg visszér van, amelyek átveszik az eltávolított erek szerepét.  Ráadásul a korábbi gyakorlattól eltérően – amikor torzító hegek maradtak a műtétek után – ma már csak kis metszéseket ejtenek. A műtét után száz betegből kilencvennek megszűnnek a panaszai.

Hogyan kezeljük otthon a visszeres fájdalmat?

• A gyulladt, fájdalmas érszakaszra kenjünk gyulladáscsökkentő, visszerekre ható krémet.
• Fáslizzuk be a fájó lábat a lábujjak tövétől térdig vagy combközépig.
• Jegeljük a beteg területet a fáslin keresztül naponta többször, 10-15 percig.
• A visszeres panaszokkal küzdő beteg ne lógassa a lábát, fekvő helyzetben polcolja fel, ülve pedig tegye fel egy székre!

Az életkor előrehaladtával a betegség előfordulása nő: a harmincasok 20 százaléka, az ötvenesek 47 százaléka, a hatvan év felettiek 59 százaléka szenved visszérproblémáktól. Az idősebb korosztályra jellemző magasabb előfordulás nem csupán a korral járó következmény. A fiatalkorban elhanyagolt tünetek később súlyosabb formában jelentkeznek!

A Patika Tükör februári számát keresse a gyógyszertárakban!