Az abortusz latin eredetű szó, amely elsősorban elvetélést, idő előtti világra jövetelt jelent. A vetélés lehet spontán, akaratlan (abortusz spontanaeus) vagy művi, mesterséges (abortusz arteficialis). A köznyelv az utóbbit, azaz a művi terhességmegszakítást hívja abortusznak. Hogy a műtét miképpen zajlik és milyen kockázatokkal járhat, arról dr. Krasznai Péter szülész-nőgyógyásszal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház szülő-nőbeteg osztályának főorvosával beszélgettünk.

Ebben a cikkben az úgynevezett kisterhesség, azaz a korai, 12 hetesnél nem régebbi terhesség megszakításáról lesz szó. A nőgyógyászok két fő módszert alkalmaznak a magzat eltávolítására: a küretet és a vákuum-aspirációt. Mindkét típusú terhességmegszakítás altatásban vagy helyi érzéstelenítésben zajlik, és a páciens rendszerint másnap hazamehet.

Tágítás

Mindkét esetben az első lépés a méhszáj kitágítása, hiszen normális esetben az zárt, és csupán a szülés során nyílik meg. Érzéstelenítést követően megfelelő technikával a méhszáj tágítható.

A mechanikus tágításhoz a Hegar-tágítót alkalmazzák: enyhén hajlított fémből készült, egyre nagyobb (4-12 milliméteres) átmérőjű pálcákat helyeznek be a méhnyakcsatornába, amíg el nem érik a megfelelő tágasságot. Ehhez mindössze 4-5 percre van szükség.

Ennél némileg kíméletesebb módszer a lamináriás tágítás, amelynek során speciális növényi rostokból készült pálcát helyeznek fel a méhnyakba: ez a nedvesség hatására megduzzad, és 6-8 óra alatt a megfelelő méretűre tágítja a méhnyakat. Aki még nem szült, annál mindenképpen ezt a módszert alkalmazzák.

Eltávolítás

A méhszájtágítás után - megfelelő eszközökkel - már be lehet jutni a méhbe.

A hagyományos küret során először az úgynevezett abortuszfogóval kiveszik a nagyobb magzati részeket és a méhlepényt, majd a küretkanállal belülről végigkaparják a méh falát az esetlegesen még ott maradó szövetek eltávolítása végett. A küretkanál egy középen lyukas, éles szélű, kanálszerű eszköz. Az orvosnak rendkívül óvatosnak kell lennie, hiszen "vakon" dolgozik.

Ezt a módszert mára egyre inkább felváltja a vákuum-aspiráció. A méhszáj kitágítása után egy 6-14 milliméter átmérőjű, enyhén hajlított csövet vezetnek a méhnyakba, és egy elektromos szívóberendezés segítségével kiszívják a méh tartalmát. A küretkanállal ezt követően is ellenőrzik, hogy minden magzati szövetet eltávolítottak-e.

A méh néhány menstruációs ciklus alatt regenerálódik. Az első menstruáció az abortusz utáni harmadik és hatodik hét között jön meg. Addig lehetőleg tartózkodni kell a szexuális élettől, és utána is még 2-3 hónapig védekezés javasolt.

Az abortusz (terhességmegszakítás) veszélyei:

• A méhszáj tágítása közben megsérülhet a zárószerkezet, és akár izomszakadás is bekövetkezhet. A méhszáj-elégtelenség egy későbbi terhességnél akár koraszüléshez is vezethet.
• A méhnyak sérülése és a nyitott méhszáj következtében megnő a fertőzésveszély. Egy esetleges fertőzés akár meddőséget is okozhat! A magas lázzal és alhasi fájdalommal járó panaszok azonnali antibiotikus kezelést igényelnek.
• A küret során a méh nyálkahártyáján olyan elváltozások jöhetnek létre, amelyek meggátolhatják egy később megfoganó magzat megtapadását. Minél több méhkaparáson esik át egy nő, annál nagyobb ez a veszély.
• Extrém esetben az is előfordulhat, hogy a küretkanál kilyukasztja a méhet. A sérülés szerencsés esetben orvosolható és a fogamzóképesség megtartható, azonban a méh nagy kiterjedésű roncsolódása esetén azt el kell távolítani.
• Az abortusznak hosszú távú pszichés következményei is lehetnek a szorongástól a depresszión át a későbbi megfoganási nehézségekig. A nemzetközi pszichiátria már elismeri a posztabortusz szindrómát is (PAS).

A nőgyógyász zárszava

- Mindkét tábornak, akik az abortusszal kapcsolatban a két végletet képviselik, igaza lehet - mondja dr. Krasznai Péter. - Az élet néha mégis produkál olyan helyzeteket, amelyek egyáltalán nem feketék vagy fehérek. Sokszor igen nehéz meghozni a döntést: megtartsa-e a kismama a gyermekét, vagy sem. Hadd említsek néhány példát a gyakorlatból: Hogyan kellene jól dönteni annak a fiatal lánynak az esetében, akit a saját apja erőszakolt meg? Biztos, hogy el kell-e vetetni a Down-kóros gyerekeket - akiknél a károsodás pontos mértékét még nem is ismerjük? Viszont az a mama, aki megszül egy közepesen súlyos károsodással rendelkező gyermeket, mer-e később vállalkozni még egy babára, aki talán teljesen egészséges lenne? Mit érez az az anya, akinek a magzatánál a korábbi vizsgálatok rendellenességet jeleztek, végül mégis egészséges babát szül?

Elgondolkodtató továbbá, hogy hazánkban vajon miért nem engedélyezik a baba nemének megválasztását, amikor erre ma már képes az orvostudomány a spermiumok szétválasztásával, majd inszeminációval. (Ez olyan esetben lenne indokolt, ha több, egynemű gyermek után a pár egy különböző nemű gyermeket is szeretne.) Sajnos Magyarországon az örökbeadás rendszere is meglehetősen bonyolult, a procedúra sokszor évekig is elhúzódik.

Ezek nagyon súlyos kérdések. Mindeközben Magyarországon extrém magas az abortuszok száma: bőven meghaladja a szülések számát! Ez azért is szomorú, mert nagyon sok az olyan pár, aki még a csillagokat is lehozná az égről, hogy gyermeke szülessen...

A pro life (az életért) mozgalom tagjai számára az élet a fogantatás pillanatától kezdve szent és sérthetetlen. Véleményük szerint minden orvosi beavatkozásnak az életért kell történnie, még egy olyan nehéz helyzetben is, amikor az anya és a magzat élete egyszerre forog kockán.

A megfogant lény a keresztény eszmék szerint is magában hordozza az emberré válás lehetőségét, így a legfontosabb erkölcsi törvény szerint megilleti a védelem.

A pro choice (a választásért) mozgalom azt az elképzelést képviseli, amely szerint a nők önrendelkezési joguk alapján szabadon dönthetnek a terhesség megtartásáról vagy megszakításáról. A nem kívánt gyermekekre egyébként is valószínűleg fájdalmas élet vár... A nőknek joguk van a biztonságos és legális abortuszhoz.