Ha nincs különösebb baj a látásunkkal, akkor is sokat tehetünk a szemünk védelméért: attól függ, hol vagyunk és mit csinálunk éppen. Kis odafigyeléssel megelőzhetjük a bajt. Hogy az egyes élethelyzetekben mire kell ügyelnünk, azt dr. Kerek Tünde szemész adjunktus segítségével foglaltuk össze.

Bár érzékeny szerv, a szemünk nem teljesen védtelen: kemény csontfalú szemüregben helyezkedik el, a szemhéjak és a szempillák mechanikai védelmet biztosítanak, a könny pedig a nedvességről, a tisztításról és a fertőtlenítésről gondoskodik. Olykor azonban nekünk magunknak is hozzá kell tennünk valamit ehhez a természetes fegyvertárhoz.

Monitor előtt ülve

A régi, hatalmas monitorok és televíziók kifejezetten károsak voltak a szemre, hiszen 50 centiméteren belül röntgensugárzást bocsátottak ki. A mai készülékeknél ettől már nem kell tartanunk. Mint szakértőnk mondja, tévhit, hogy a képernyő bámulása rontja a szemet – nem rontja, hanem fárasztja! Ennek az egyik oka az lehet, hogy a nagyobb igénybevétel miatt hangsúlyosabbá válnak a már meglévő látáshibák, amelyekre egyébként nem is figyelnénk fel. A munkába állás előtt ezért érdemes orvoshoz menni, aki – ha szükséges – felírja a megfelelő szemüveget. A szem fáradásának másik oka az, hogy a monitor előtt ülve egyszerűen elfelejtünk pislogni, és a szemfelszín így nem jut elegendő nedvességhez. Egy japán felmérés szerint általában percenként 22 alkalommal pislogunk, de olvasás közben csak 10-szer. Tévét vagy monitort bámulva pedig csak hétszer!

A szemfáradás harmadik oka az, hogy a monitoron megjelenő betűk sokszor túl kicsik vagy elmosódottak, az ábrák gyakran rossz minőségűek. A színek pedig nem élethűek, és az ideghártyánkon található, a színek kódolásáért felelős csapsejtek nehezen fejtik meg ezeket!

Mit tegyünk? Óránként álljunk fel, és pihentessük a szemünket – például úgy, hogy néhány percig csukva tartjuk. Szerezzünk be műkönnyet, amellyel időnként cseppenthetünk a szemünkbe. Fogyasszunk omega-3 zsírsavakban gazdag tápanyagokat: az omega-3 hozzájárul a könny olajosságának fenntartásához: így képződhet megfelelő filmréteg a szemfelszínen.
Az is fontos, hogy összhangba hozzuk a képernyő fényerejét a munkaállomás megvilágításával. A sötét szobában világító fényes monitor bámulása éppen olyan fárasztó, mint a monitoron tükröződő lámpa- vagy napfény.

Köszörülés, hegesztés közben

Mint dr. Kerek Tünde mondja, a szemészeti ügyeleten gyakran jelentkeznek olyanok, akiknek munka közben szikra, azaz forró fémszilánk pattant a szemükbe. Már egy kisebb sérülés is nagyon fáj, de ilyenkor a szilánkot többnyire súlyosabb következmények nélkül ki lehet piszkálni. Nagyobb trauma esetén azonban már roncsolódhat a szem. A szemfelszín kisebb-nagyobb mértékben megéghet: ez is nagyon fájdalmas, bár műkönny sűrű csepegtetésével általában másnapra meggyógyul.

Mit tegyünk? Viseljünk munkavédelmi ruhaboltokban kapható védőszemüveget! A nyugat-európai országok többségében a biztosító nem is fizeti az ellátást, ha a sérült nem viselt védőszemüveget…

Napsütésben

Ami a napsugárzást illeti: az UV-sugarak a szemlencsét és a retinát is károsíthatják. A pigmentált szivárványhártyánk maga is védekezik azáltal, hogy erős fényben összeszűkül a pupillánk.

Mit tegyünk? Viseljünk napszemüveget, de nem mindegy, milyet! Ugyanis a lencse sötétítő hatása miatt a pupilla kitágul, nem védekezik. Ez nagyon káros lehet, ha a napszemüveg nem UV-szűrős. Mindig győződjünk meg arról, hogy a szemüveg rendelkezik ezzel a tulajdonsággal: ellenőrizzük az erről tanúskodó matricát, vásároljunk optikusnál, ragaszkodjunk már bevált márkákhoz!

Síeléskor

A sítúra alatt kétszeresen is veszélyes a napsütés. Egyrészt, mivel magasabban vagyunk, kevesebb levegőréteg szűri meg a napfényt, így annak hatásai erősebbek. Másrészt a fehér hóról vakítóan verődik vissza a napfény, így azt dupla dózisban kapjuk.

Mit tegyünk? Ne síeljünk napszemüveg nélkül! Jó tudni, hogy vannak kifejezetten hegyi használatra alkalmas napszemüvegek, amelyeket sportboltokban szerezhetünk be.

Az uszodában

Az uszodában a kórokozók és/vagy az ellenük alkalmazott klór okozhat problémát.

Mit tegyünk? A legjobb, ha úszószemüveget viselünk, bár egy-két csepp víz valószínűleg ez alá is behatol. Kontaktlencsével inkább ne merüljünk a víz alá! Ha begyulladt a szemünk – azaz piros, duzzadt, fájdalmas és kevésbé jól látunk vele –, különösen, ha váladékozik is, forduljunk orvoshoz! Az ilyen fertőzés nagyon ritkán múlik el magától, és többnyire a vény nélkül kapható szemcseppektől sem várhatunk csodát. Az orvos által előírt antibiotikus kúra (esetleg gyulladáscsökkentő gyógyszerrel kiegészítve) valószínűleg gyógyulást hoz.

Szülés közben

Egy régi hiedelem szerint rövidlátóknál a szülés közbeni erőlködés miatt leválhat a retina. Mint szakértőnk hangsúlyozza: ez nem igaz! A rövidlátás ma már nem lehet indoka a császármetszésnek!

Mit tegyünk? Ne aggódjunk a szemünk miatt. Igaz, hogy az erőlködéstől egy-egy pici ér megpattanhat a szemben, ami mikrobevérzésekkel járhat, ezek azonban hamar gyógyulnak!

Cukorbetegen

A cukorbetegség hosszú távú szövődményeit az erek, főleg a kiserek falának károsodása okozza. A kisérszövődmények a szemet is érinthetik. A cukorbetegek többféle szembetegségre is hajlamosabbak az egészséges embereknél, például gyakrabban fordul elő náluk a zöld vagy a szürke hályog, illetve a kettős látás. A legsúlyosabb szemszövődmény pedig a diabéteszes retinopátia.

Mit tegyünk? Előzzük meg a szemszövődményeket! Ennek két kulcsmozzanata van: a cukorháztartás rendezése és a rendszeres szemészeti kontroll. Szemészeti szűrésre már akkor érdemes elmenni, amikor megszületik a cukorbetegség diagnózisa! Ha nincs panasz és megfelelő a vércukorszint, akkor elég évente egy nagyobb, átfogó szemészeti vizsgálat. A szemfenék fájdalmatlan vizsgálatával már akkor kimutathatóak az elváltozások, amikor még nem jelentkeznek a panaszok.