A szemészeti ellátásban és a szemről írt ismeretterjesztő írásokban gyakran jelennek meg olyan kifejezések, amik a legtöbb olvasónak nem sokat mondanak, bár a szem betegségei és a szemészeti kezelési módszerek megértéséhez érdemes velük tisztában lenni.

Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája ‒ a teljesség igénye nélkül ‒ ismertet néhány fontos fogalmat.

Retina (ideghártya)

A szem falának legbelső rétege a retina, azaz az ideghártya. A retina tartalmazza a fényt érzékelő sejteket (receptorok) valamint a fényt feldolgozó és az agy felé továbbító idegsejteket. Az ideghártya összesen 10 sejtrétegből áll. A fényérzékelő sejtek két fő csoportra oszthatók: a csapok feladata a színek és a centrális éleslátás biztosítása, a pálcikák pedig gyenge megvilágításban (pl. este) biztosítják a látást. Ahhoz, hogy a fényérzékelő sejtek megfelelően működhessenek, szükség van olyan sejtekre, melyek melanint (pigmentszemcsét) tartalmaznak. Ezek a sejtek a retina legkülső rétegében helyezkednek el.

Rövidlátás (miópia)

A rövidlátást az esetek legnagyobb részében az okozza, hogy a szem tengelyhossza a normálisat meghaladja. A hosszabb szemgolyó miatt a látott tárgy képe nem a retinán keletkezik, hanem még a retina előtt, a szem belsejében. Emiatt, szemüveg nélkül a rövidlátó szem csak elmosódottan, homályosan látja a tárgyakat. A szemüveglencse alapvetően szórólencse, azaz mínuszos dioptriájú.

Ez a fény szemben megtett útját megnyújtja, így a kép a retinára kerül, és a látás élessé válik. Fontos tudni, hogy a nagyobb fokú rövidlátás nem csupán szemüveg probléma. A szem megnyúlásával a retina és a szem egyéb rétegei károsodhatnak, emiatt rövidlátás esetén rendszeres szemészeti kontroll is szükséges az élet során.

Szemnyomás

A csarnokvíz nyomása meghatározza a szem minden szövetében és rétegében fennálló nyomást. Tehát a szemen belüli nyomás (a szemnyomás) a csarnokvíz nyomásának felel meg. A szemnyomás a szemészeti vizsgálat keretében egyszerűen megmérhető. Értéke normális esetben felnőtteken nagyjából 15 és 21 Hgmm közötti. A zöld hályog (glaukóma) számos esetben a csarnokvíz elvezetésének romlásával (csökkenésével) jár együtt. Ilyenkor a szemnyomás megemelkedik, ami a látóideget alkotó idegrostok és idegsejtek elpusztulását okozza.

Távollátás (hipermetrópia)

Távollátás esetén ‒ ellentétben a rövidlátással ‒ a szem hossza kisebb a normálisnál. Emiatt a látott kép a retina mögött jönne létre. Fontos tudni, hogy a rövidlátással ellentétben (ami a kamaszkorban alakul ki jellemzően) a túllátás már csecsemőkortól fennállhat, és szemüveges javítást igényel. Ennek hiányában a legtöbb esetben kancsalság, a kancsalságok egy részében pedig tompalátás jön létre, ami felnőttkorban már nem szüntethető meg. A túllátóság idősebb életkorban zárt zugú zöld hályogra (glaukómára) hajlamosít.

Öregszeműség (presbiópia)

Az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága csökken, emiatt a közelre látás 40 éves kor felett folyamatosan romlik. A közeli (kb. 1-2 méteren belüli) tárgyakról a fény még erősen széttartó, amikor a szembe jut. Ahhoz, hogy a fénysugarakat a szemlencse a retinára vetítse, domborúbbá kell válnia, mint amennyire domború távolra nézéskor. Ez a képesség csökken 40 éves kor után, 5 évente mintegy fél dioptriával. Amikor valaki eléri a 65 éves kort, a lencse már teljesen elvesztette alkalmazkodási képességét. Ez kb. 3,5 plusz dioptria szemüvegigényt jelent, ami a további életévek alatt már nem fokozódik.

A fénytörési hibák és a szemlencse domborúságának változása a szürke hályog képződése folyamán módosíthatják a közeli szemüveg dioptria értékét, hiszen a távoli (alap) fénytörés és a közelre nézéshez szükséges többlet szemüvegigény összegződik - hangsúlyozza a  szemész szakorvos.

Forrás: Szemészeti Központ