Szaglászavar: változatos tünetek lehetnek
Ma már tudjuk, hogy a szaglás- és ízérzés csökkenése vagy akár tartós elvesztése is a koronavírus-fertőzés jellegzetes tünete. A szaglászavar több típusa is előfordulhat a betegeknél.
Szaglászavar: Covid-tünet
Több mint egy éve az életünk része a koronavírus elleni védekezés, az idő múlásával pedig a szakemberek egyre többet tudnak a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezeléséről. A kezdetben feljegyzett légszomj, köhögés, nehézlégzés, láz, izom- és ízületi fájdalmak mellett az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) listáján már tavaly tavasszal megjelent egy újabb jellegzetes tünet, ami felvetheti a fertőzés gyanúját: a szaglászavar.
Teljes illatmentességtől a romlott ételig
A szaglászavar (az angol nyelvű szakirodalomban olfactorydysfunction (OD) néven találkozhatunk vele) jelentheti azt, hogy a beteg szaglása csökkent - bizonyos szagokat érez, de nem mindent – vagy teljesen megszűnt, de jelentkezhet torz szaglás is – a beteg fantom szagokat érez, amik a valóságban nincsenek jelen. Jellemzően nem kellemes, például romlott étel vagy dohányfüst. Gyakran társul az ízérzés elvesztésével, torzulásával. A panaszok hullámzóak is lehetnek, átmeneti javulás után visszaesés is következhet.
Szaglásvesztés: több oka is lehet
Allergológus és fül-orr-gégész orvosok a koronavírus-járvány időszakában sokkal több szaglászavarral küzdő személyt látnak el, és várhatóan még több betegre kell felkészülniük – erre figyelmeztet a The Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice idei lapszámában megjelent szakcikk is. Az írás részletezi a szaglászavar típusait, okait, kivizsgálását és bemutatja a jellegzetes tüneteket, amelyek alapján a Covid miatti szaglásvesztést meg tudjuk különböztetni az egyéb okból kialakuló szaglászavaroktól.
A szaglászavarok kialakulásának nagyon sok oka lehet. Közrejátszhat a megjelenésében egyebek közt valamilyen trauma, fejsérülés, esetleg idegrendszeri rendellenességet (pl. Parkinson-kór, vagy SM) is jelezhet, oka lehet gyógyszermellékhatás, autoimmun vagy endokrin betegség is. A fül-orr-gégészeti vonatkozású kiváltó okok közt szerepelnek műtét (pl. orrsövény) utáni állapotok, felső légúti, illetve szinonazális, vagyis az orrot- és melléküregeket érintő fertőzések, valamint a Covid.
Ebben különbözik a Covid miatti szaglásvesztés
A szinonazális szaglászavar hátterében állhat például allergiás rhinitisz (szénanátha), krónikus orrmelléküreg-gyulladás és orrpolipózis, illetve felső légúti fertőzés is. Különös jelentősége van annak, hogy a koronavírus eredetű és az egyéb felső légúti fertőzések által okozott szaglászavart meg tudjuk különböztetni.
A Covid miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik, és jellemzően nem jár egyéb felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, mint az orrdugulás vagy az orrfolyás. Légúti betegség esetén a szaglászavar fokozatosan jelentkezik, gyulladásgátló kezelésre rendszerint jól reagál.
Covid esetében bekövetkezett szaglásvesztés okainak jelenleg több teórája is van. A bostoni Harvard Medical School kutatói összefoglalták, hogy pontosan mi állhat a háttérben.
Az egyik lehetőség szerint a vírus hatással lehet a központi idegrendszer szaglóközpontjára. Más elmélet szerint a kórokozó nem direkt a neurális sejteket támadja meg, hanem az azokat körülvevő úgynevezett támasztósejteket, melyek szintén a szaglóhám részét képezik, így azokat megtámadva a neuronális sejtek „kiszolgáltatottá” válnak, nem jutnak elég tápanyaghoz.
A gyógyulás akár több hónapig is húzódhat, illetve jellegzetesen társul hozzá ízérzés-zavar is és egyéb koronavírus-fertőzésre utaló tünet, mint a köhögés, légszomj, nehézlégzés, fáradtság vagy fejfájás.
A szaglásvesztés több módon is rontja az életminőséget
• A Covid miatti szaglászavar egyénenként különböző ideig tarthat. Valakinél néhány napon vagy héten belül visszatér a normál szaglás, de gyakori eset, hogy a szaglásvesztés tartósan, akár 6 hónapig is fennmarad.
• Ez az állapot a kutatások szerint is érzelmileg rendkívül megterhelő, az érintettek körében gyakori a fokozott stressz, a depressziós tünetek megjelenése.
• Táplálkozási problémák is jelentkezhetnek, hiszen nem tudja a beteg élvezni az ételek ízét, sokan kevesebbet esznek, vagy épp túlízesítik, édesítik, sózzák vagy fűszerezik az ételeiket – hosszú távon egyik sem egészséges.
• Az ízlés és a szaglás hiánya akár életveszélyes következményekkel is járhat, például, ha nem érezzük, hogy szivárog a gáz, vagy odaégett az étel, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a romlott élelmiszer elfogyasztása is.
Ha a koronavírus-fertőzés lezajlását követő hetekben sem tér vissza a szaglásunk, javasolt fül-orr-gégészeti vizsgálaton részt venni. Így az egyéb lehetséges okok kizárása mellett, a károsodott szaglószerv működését helyreállító kezelést is mielőbb el lehet kezdeni.
Dr. Moric Krisztina
fül-orr-gégész, allergológus
Az asztmásoknak, az allergiásoknak is javasolt az oltás
A járvány miatt különösen fontos, hogy az asztmások és az allergiások kordában tartsák betegségüket, folytassák a nekik előírt terápiát - közölte Madurka Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet intenzív terápiás főorvosa. Ezek a koronavírus elleni oltást nem befolyásolják. A terápia folytatása azért fontos, mert a koronavírus-fertőzés elején ahhoz hasonló tünetek jelentkeznek, mint amikor az asztma, az allergia súlyosbodik. A terápia folytatásával így hamarabb észre lehet venni a vírusfertőzést.
Diffúziós kapacitásmérő
A post-COVID néven ismert tünetegyüttesre többek közt köhögés, nehézlégzés, csökkent terhelhetőség is figyelmeztethet. Ezek a tünetek a tüdő károsodására is utalhatnak. Ha valakinél koronavírus-fertőzés lezajlását követően is elhúzódó panaszok jelentkeznek, fontos mielőbb kivizsgáláson részt venni - mondta Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász.
A diffúziós kapacitásmérő a fibrózis egyértelmű radiológiai jeleinek megjelenése előtt képes észlelni a gázcserezavart. A speciális légzésfunkciós vizsgálat során egy készülékbe kell erőteljesen kifújni a belélegzett gázkeveréket, így mérni lehet a tüdőben történő gázcsere folyamatát. A vizsgálat megmutatja, hogy milyen eredményes az oxigén átjutása a léghólyagocskákból a véráramba. Ha eltérés mutatkozik, akkor idejében beavatkozva, gyógyszeres kezeléssel nemcsak a koronavírus-fertőzés utáni elhúzódó köhögést és nehézlégzést lehet kezelni, de a végleges fibrózist is jó eséllyel el tudjuk kerülni.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
