Petefészekrák korai jelei: nem vesszük észre időben
A petefészekrák az egyik legrettegettebb nőgyógyászati daganatos betegség, nem azért, mert ez lenne a leggyakoribb, hanem mert gyakran túl későn derül ki. Magyarországon évente több száz új esetet diagnosztizálnak, és bár számában elmarad az emlő- vagy méhnyakráktól, a halálozási aránya mégis magasabb. Ennek oka nem a kezelések hatástalansága, hanem az, hogy a betegség sokáig rejtve marad. A túlélési esélyek nagymértékben függenek attól, mikor fedezik fel a daganatot: korai stádiumban (kezdeti állapotban) felismerve az ötéves túlélés jó eséllyel 90% feletti lehet, míg előrehaladott állapotban ez az arány drámaian romlik. A probléma tehát nem az, hogy a petefészekrák kezelhetetlen, hanem az, hogy túl sok nő túl későn jut el orvoshoz.
A témában dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész - nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.
Jelek
A petefészek mélyen a kismedencében helyezkedik el, ezért az itt kialakuló elváltozások sokáig nem okoznak látványos vagy egyértelmű tüneteket. A korai jelek gyakran annyira általánosak, hogy a legtöbben hétköznapi problémáknak tulajdonítják őket. A hasi puffadás, a teltségérzés, az étvágy csökkenése, az enyhe alhasi nyomás vagy fájdalom, a gyakori vizelési inger vagy a megváltozott székletürítés sok nő életében előfordul, és ritkán keltenek komoly aggodalmat. Sok érintett utólag számol be arról, hogy „valami nem volt rendben”, de mivel a panaszok nem voltak erősek, hónapokig vagy akár évekig nem történt kivizsgálás.
A petefészekrák különösen alattomos abból a szempontból, hogy gyakran emésztőrendszeri panasznak tűnik, ezért a betegek gasztroenterológushoz vagy háziorvoshoz fordulnak, miközben a kiváltó ok nőgyógyászati eredetű. Mire a daganat nagyobbá válik, vagy folyadékgyülem alakul ki, a betegség sokszor már előrehaladott stádiumban van.
A megelőző állapotok
Léteznek olyan állapotok is, amelyek még nem jelentenek rákot, de fokozott kockázatot hordoznak. Ilyenek lehetnek bizonyos petefészek-ciszták (folyadékkal telt képletek), különösen menopauza után, illetve a határértékű daganatok (borderline tumorok – alacsony rosszindulatúságú elváltozások), amelyek még nem terjednek agresszíven, de kezelés nélkül átalakulhatnak.
A családi halmozódás szintén figyelmeztető jel: azoknál a nőknél, akiknek közeli hozzátartozójuknál előfordult petefészek- vagy emlőrák, nagyobb az esély genetikai hajlamra – mondja dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész - nőgyógyász szakorvosa. Ilyenkor gyakran a BRCA-mutáció (örökletes génhiba, amely növeli bizonyos daganatok kockázatát) áll a háttérben, amely célzott szűrést és szorosabb ellenőrzést tesz szükségessé.
Mindezek miatt a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat szerepe felbecsülhetetlen. A hüvelyi ultrahang (belső ultrahangvizsgálat, amely részletes képet ad a petefészkekről) sok esetben már akkor jelezhet eltérést, amikor még nincsenek komoly panaszok. Bár jelenleg nincs olyan szűrővizsgálat, amely teljes biztonsággal kiszűrné a petefészekrákot a teljesen tünetmentes nők körében, a rendszeresen elvégzett kontroll mégis esélyt ad arra, hogy egy gyanús elváltozás időben látótérbe kerüljön. Különösen fontos ez azok számára, akik már átestek nőgyógyászati betegségen, hormonális problémájuk van, vagy a családi kórelőzményük indokolja a fokozott figyelmet.
A petefészekrák legnagyobb veszélye tehát nem maga a betegség, hanem az, hogy észrevétlen marad. Amikor egy nő érzi, hogy valami megváltozott, hogy a teste nem úgy működik, mint korábban, annak oka van. A rendszeres vizsgálat nem félelemkeltés, hanem eszköz arra, hogy időben lehessen lépni – még akkor, amikor a betegség jól kezelhető.
Forrás: L33 Medical
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
