Mire jó és mire nem? Az úszás előnyei
Az úszás általában kifejezetten ajánlott a mozgásszervi panaszokra, hiszen olyan mozgásforma, amely úgy mozgatja át a testet, hogy közben nem terheli extrém módon az ízületeket. Van néhány olyan eset, amikor kimondottan nem ajánlott ez a mozgásforma.
Kezdjük a pozitívumokkal!
- Bármilyen korábbi mozgásszervi sérülés után a legjobb közeg, hogy újrakezdjük a sportolást. Mivel itt „biztonságot teremt” a víz felhajtóereje, így nem a teljes súlyunkkal terheljük az ízületeket.
- Javítja a keringést, növeli a tüdőkapacitást, és ezáltal az állóképességet, így csökkenhet a nyugalmi pulzus és a vérnyomás is.
- Serkenti az agy működését, így munka vagy tanulás előtt felpezsdítheti szervezetet, jó közérzetet teremt.
- Nagyon jó stresszoldó hatású! Önmagában a mozgás endorfint termel, így csökkenti a stressz-szintet.
- Szimmetrikus mozgás, ami az idegrendszer szempontjából elengedhetetlen. Sok aszimmetrikus inger és hatás ér minket napközben, amit ki kell egyenlíteni, nehogy maradandó elváltozások keletkezzenek a tartásban, mozgásmintában.
- Gerincferdülés esetén szintén az egyik legjobb kiegészítő mozgásforma a gyógytorna mellett.

Mire nem jó az úszás?
Nem az úszás a legcélravezetőbb, ha a törzsizmokat – főleg a hátizmokat – szeretnénk megerősíteni. Ilyenkor a korábban említett felhajtóerő hat, így a víz közegellenállását és egyéb kisebb erőket le kell győzni, ami viszont elenyésző a gravitáció hatásával szemben. Ilyenkor a szárazföldi torna javasolt.
Ugyanez igaz a csontsűrűség növelésére és megtartására. Fontos, hogy a gravitáció ellenében dolgoztassuk az izmokat, és így terheljük a szervezetet. Ennek köszönhetően a csontokra ható erő is segíti fiatal korban a csontszövet épülését, vagy közép- és idősebb korban a már megszerzett csontállomány csökkenését lassítja. Erre a vízben nincs lehetőség a fent említett okokból kifolyólag.
Ha valaki tartósan mozgásszegény életmódot él és ezen változtatni szeretne, először mindenképp érdemes mozgásszervi szakorvossal vagy gyógytornásszal konzultálnia.
Forrás: Budapesti Mozgásszervi Rendelő





