Migrénes panaszok
A Magyar Fejfájás Társaság szegedi Neurológiai Klinika munkacsoportjának kutatásai megerősítették, hogy a migrént a központi idegrendszer működészavara okozza. Egy referátum pedig felhívta a figyelmet, hogy egyes migréntípusok fennállása esetén megnő az agyi érbetegségek, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ami abból is adódhat, hogy a migrénesek jelentős részének magasabb a koleszterinszintje.
Dr. Ertsey Csaba neurológus, a Magyar Fejfájás Társaság elnöke elmondta, hogy hazánkban legalább egymillió ember szenved a súlyos, sokszor akár elviselhetetlenül erős fájdalommal együttjáró migrénben, ami mind a munkavégzést, mind a legegyszerűbb hétköznapi teendők elvégzését is gátolhatja.
Ez a különösen a nőket gyakran elérő fejfájásforma az agy, az ép idegrendszer működészavara következtében alakul ki, mintegy annak "szoftverhibája". Egyénenként változó rendszerességgel lép fel, sokaknál havonta többször is. Ajánlatos minél előbb kideríteni, hogy a sűrű fejfájás valamilyen más betegség kísérőtünete-e, vagy pedig az önálló fejfájás-betegségek egyike. Ezek közül - súlyosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve - a többnyire féloldalon jelentkező, lüktető, mozgásra fokozódó, esetleg hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel együtt járó migrén a legfontosabb. Kezeletlen esetben 4 órától akár 3 teljes napig eltarthat.
Érdemes felkeresni az országban működő mintegy 30 fejfájáscentrum valamelyikét a háziorvos beutalójával. Itt neurológus szakorvosok - a migrén diagnózisának felállítását követően - hatékony rohamgyógyszert, azaz a már meglévő fejfájást megszüntető készítményt tudnak adni a betegnek. Ezt az ő javaslatukra később a háziorvos is felírhatja. Azoknak, akiknél nagyon sűrűn jelentkeznek a migrénes rohamok, ajánlottak a megelőző gyógyszerek is, illetve az olyan életmódbeli változtatások (ritmusos életvitel, mozgás, stb.), amelyek ugyancsak a rohamok számát mérséklik.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
