Vajon mitől áramlik a vér az ereinkben? A vér mozgását nyomáskülönbség tartja fenn: amikor vérnyomást mérünk, ezt a nyomáskülönbséget mutatjuk ki. Vajon miért fontos mindez?

A vérnyomást két szám arányával fejezzük ki, higanymilliméterben (Hgmm). Az első a szisztolés érték, amely az artériákban keringő vér legnagyobb nyomásértéke: ez kar fő artériájában mérhető a szív összehúzódásakor. A második a diasztolés érték, a vér legkisebb nyomásértéke, amely a szívverések közötti szünetekben mérhető nyomást mutatja meg.

Mi a jó?

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy egészséges embereknél minél alacsonyabb a vérnyomás, annál jobb! Minél kisebb a vérnyomás, annál kisebb a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó rizikó.

Az, hogy mi számít magas vérnyomásnak, orvosi megállapodás kérdése. A konszenzuson alapuló érték csak arra szolgál, hogy megmutassa, mi az, ami felett már feltétlenül indokolt foglalkozni a jelenséggel. Ez az érték egyébként egyre szigorodik: míg korábban a 160/90 Hgmm számított határértéknek, addig az utóbbi években csökkentek ezek a számok.

Mennyi legyen?

	Szisztolés érték (Hgmm)	Diasztolés érték (Hgmm)
Optimális vérnyomás	120 alatt	80 alatt
Normális vérnyomás	120-129	80-84
Emelkedett vérnyomás	130-134	85-89
Magas vérnyomás (hipertónia)	140 felett	90 felett

Ha alacsony

Amikor valaki az alacsony vérnyomása miatt összeesik (hiszen lecsökken az agyi tevékenység), az ijesztőnek tűnik, ennek ellenére ilyenkor felesleges azonnal mentőt hívni. Egyszerű ájulás esetén – ami többnyire fiatalokkal, nőkkel, különösen kismamákkal fordul elő – az egyetlen teendő a fektetés és a láb felemelése, hogy a vér az agyba jusson! Az illető állapota percek alatt rendeződik, és rövid fektetés és folyadékbevitel után kísérettel nyugodtan hazaengedhető.

Ha tudjuk magunkról, hogy hirtelen testhelyzetváltáskor vagy a kevés folyadékfogyasztás következtében rendszerint leesik a vérnyomásunk, egyszerűen csak próbáljuk elkerülni, megelőzni ezeket a helyzeteket!

Ha magas

Előfordulhat, hogy a magas vérnyomás nem okoz panaszt, mert az évek során fokozatosan emelkedett meg, és a szervezet megszokta. Ezért van szükség a magasvérnyomás-betegség szűrésére! Egy egészséges embernek elég évente egyszer megméretnie a vérnyomását.

Ha a magas vérnyomás mégis hírt ad magáról, akkor a betegek általában a hirtelen vérnyomáskiugrásra figyelnek fel, amelyre lüktető fejfájás, kipirulás, szédülés és látászavar figyelmeztet.

Az is gyakori eset, hogy ha valaki közepesen magas értéket mér, megijed az eredménytől, és ettől feljebb megy a vérnyomása – ezért még idegesebb lesz, és már be is került egy ördögi körbe. Ilyenkor az illető hiába vesz be vérnyomáscsökkentőt: inkább meg kellene nyugodnia!

Az alacsony és a nagyon magas vérnyomás tünetei egyébként hasonlíthatnak egymásra: ilyen a szédülés, a látászavar, a fejfájás, a gyengeség. Ezért soha ne kezdjünk magunktól terápiába vélt magasvérnyomás-betegség okán, még akkor sem, ha van otthon vérnyomáscsökkentő tablettánk! Inkább kérjünk tanácsot háziorvosunktól, akár telefonon is!

Változékony!

Fontos tudni, hogy a vérnyomás akár percről percre is változhat! Számos tényező befolyásolhatja: például ha éppen a mérés előtt szívtunk el egy cigarettát, ha rohantunk a busz után vagy kissé idegesek vagyunk, magasabb értéket kaphatunk. Ezért egyetlen mérés eredményéből soha nem szabad messzemenő következtetéseket levonni!

Az orvosnál

Orvosi szempontból csak akkor hiteles a vérnyomásmérés, ha a páciens előtte legalább 5 percet nyugalomban, ülve töltött; ha a mérést a szívvel egy magasságban tartott, behajlított karon végezzük; ha a megfelelően széles mandzsettát a felkar közepére helyezzük! Tévhit tehát, hogy ez egy egyszerű dolog: komoly módszertani szabályok és eszközigény kapcsolódik a vérnyomásméréshez. Ezért is jó, ha az orvosi rendelőben kerül rá sor. (Hivatalosan minden orvos-beteg találkozásnál meg kell történnie!)

Igaz, egyesek „fehérköpeny-hipertóniában” szenvednek: ez azokat jellemzi, akik már attól is izgulnak, hogy be kell lépniük a rendelőbe. Az ő vérnyomásuk ilyenkor mindig magasabb! Ezért talán jobb, ha a vérnyomásmérést nem az orvos, hanem az asszisztens végzi.

Otthon

Ezzel együtt komoly segítséget jelent, ha a beteg egy megfelelő készüléket beszerezve, helyesen, rendszeresen mérni tudja a vérnyomását otthon is. Hiszen – a az imént leírtak ellenére – mégiscsak az az „igazi” vérnyomás, amit a beteg a saját környezetében, az orvostól távol, a napközbeni teendők közepette mér. Ezért is alkalmazzák gyanús esetekben a 24 órás (Holter-) monitorozást. A testre szerelt készülék nem csupán méri, de regisztrálja is a vérnyomásértékeket, amelyeket másnap a szakorvos elemez.

Vérnyomásmérő otthon

Akkor vegyünk készüléket otthonra, amikor először észleljük, hogy gond lehet a vérnyomásunkkal.

A készüléket gyógyszertárban vagy orvosiműszer-boltban vásároljuk!

Válasszunk automata, felkarra helyezhető, digitális szerkezetet!

Figyeljünk arra, hogy a mandzsetta elég széles legyen!

Ne sajnáljuk a pénzt egy jó minőségű készülékre.

Eleinte naponta egyszer vagy kétszer végezzünk mérést, később ritkábban is elég.

Ne lepődjünk meg: a vérnyomás jelentős napszaki ingadozást mutat, általában a kora reggeli órákban a legmagasabb.

Vezessünk vérnyomásnaplót – a rendelőben nagyon hasznos lesz.