Mi lehet a rossz látás mögött?

Mi lehet a rossz látás mögött?

A látás annyira természetes számunkra, hogy egészen addig nem is tudatosítjuk a fontosságát, míg valamilyen probléma fel nem merül vele kapcsolatban. Amint a látásunk romlik, amint valamilyen fájdalom, viszketés, pirosság jelentkezik, gyorsan megoldást akarunk a problémákra, mert ragaszkodunk a lehető legjobb látásélményhez. Nézzük, milyen tünetek esetén mi a teendőnk!

Miért látok homályosan?

Ha a szemünk egészséges, akkor a tárgyakról visszaverődő fénysugarak a látóhártyára vetődnek, éles képet alkotva. Ha a szaruhártyán, a pupillán és a szemlencsén áthaladó fény a látóhártya előtt alkot fókuszpontot akkor rövidlátásról beszélünk, ha a látóhártya mögött egyesülnek a fénysugarak, akkor távollátásról.

Rövidlátás

Ha egy bizonyos távolságig látunk csak élesen és annál messzebb már homályos a kép, tehát rövidlátásunk van (másként miópia vagy myopia), és mínuszos dioptriájú szemüveget hordunk, akkor a szaruhártyánk vagy a kelleténél domborúbb, vagy a szemtengelyünk nyúlik hosszabbra az ideálisnál. A tudomány jelenlegi állása szerint ennek genetikai okai vannak, amire ráerősíthet a környezet is: kétszer olyan sok a rövidlátó az egyetemi végzettséggel rendelkező személyeknél, mint azoknál, akik csupán 16 éves korukig tanulnak. Becslések szerint Magyarországon (Európa többi országához hasonlóan) nagyjából minden negyedik ember rövidlátó.

Mi lehet a rossz látás mögött?

Távollátás

Ha távolra tökéletes a látásunk, ám olvasni, a telefont böngészni, hímezni képtelenek vagyunk, mert a közeli tárgyak képe homályos, ezért pluszos szemüveget (olvasószemüveget) írt fel a szemorvos, akkor távollátás (hipermetrópia) a problémánk. Ennek is két oka lehet: az egyik, hogy a szaruhártyánk a kelleténél kevésbé domború, a másik ok, hogy a szemtengelyünk az ideálisnál rövidebb. Ennek is genetikai okai vannak. Bár sok vele született szembetegség jár együtt távollátással, önmagában véve a távollátást nem tekintik betegségnek, hanem kisebb fénytörési rendellenességnek számít.

Időskori távollátás

Ahogy öregszünk, úgy öregszik a szemünk is, és csökken a szem alkalmazkodási képessége, emiatt a régebben közelre jól látók elkezdenek egyre nehezebben látni olvasótávolságban, a már eddig is távollátóknak pedig tovább romlik a látásélessége. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy általában 45 éves kor fölött az illetőnek a könyvet, újságot egyre távolabb kell tartania ahhoz, hogy képes legyen elolvasni a betűket. Az öregszeműség – mert így is nevezik - a távoli látást nem befolyásolja, így a rövidlátók egy idő után már sem távolra, sem közelre nem látnak élesen.

Asztigmia (cylinderesség)

Normális esetben a szemünk egy kosárlabda felszínéhez hasonlóan egyenletesen görbül. Ám asztigmia esetén egy amerikai futball-labda alakjához hasonlít a szem. Emiatt viszont a beérkező fénysugarak nem egy, hanem sajnos két fókuszponton haladnak át – ez okozza az életlen képet. Ilyenkor (szemben a rövidlátással vagy távollátással) mindkét távolságra homályos, életlen a látás, sőt torzulnak a függőleges és a vízszintes síkok is.

Makuladegeneráció

Az időskori makuladegeneráció (más néven sárgafolt-sorvadás) 50 éves kor felett jelentkezik, 75 éves korra a betegek száma megháromszorozódik. Olyannyira nagy probléma, hogy a vakok 22-25 százalékánál ez okozta a látás elvesztését. Bár két típusa létezik, túlnyomó részt (80%) az úgynevezett "száraz" típusa jelentkezik, amikor az orvos jellegzetes sárgás gócok és az ideghártya látópigmentjének eltéréseit (kikopását, összecsapzódását) észleli. A látás romlása lassabb, de átcsaphat nedves típussá.

A „nedves” makuladegeneráció esetében az érhártya mögött lapos véredények képződnek, amelyek vérzést okoznak. Ez az állapot drasztikus látásromlást hoz és a beteg gyorsan meg is vakulhat.

Bármelyik is okozza a sárgafolt-sorvadást, a beteg először azt tapasztalja, hogy a látótér középső részén kisebb-nagyobb szürke, fekete folt jeleik meg, a párhuzamos vonalak pedig torzulnak, a tárgyak képe egyre kevésbé kontrasztos. Egyre nagyobb probléma lesz felismeri a nézett arcokat. Jellegzetes tünetként megjelenhet az is, hogy más színérzékelése lesz a két szemnek, illetve a tárgyak méretét is másként érzékeli a két szem.

Fáj, ég, piros…

Ez a probléma, tehát hogy a szemünk viszket, fárad, szúr, mintha homok lenne benne, bepirosodik, a lakosság 20-30 százalékát érinti akár szemüvegesek, akár nem. Ezek a szemszárazság tünetei. Ennek a kellemetlenségnek sok oka is lehet: érintheti a kontaktlencse használókat, a klímás vagy fűtött helyiségben sokat tartózkodókat, azokat, akik dohányfüstös környezetben időznek, sokat néznek képernyőt (és nem pislognak eleget). Ezek ugyanis azt eredményezik, hogy gyorsan elpárolog a szemet nedvesen tartó könnyréteg.

Ugyanakkor néhány gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet a szemszárazság, illetve a nőknél a változó kor is okozhatja. Ha egyik ok sem valószínű, akkor a szedett gyógyszerek mellékhatásait is érdemes áttanulmányozni, mert az antihisztaminok, a vérnyomáscsökkentők vagy az antidepresszánsok is okozhatnak szemszárazságot. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a könnytermelő mirigyekkel van probléma, illetve néhány betegség, például a Parkinson-kór, egyes pajzsmirigyproblémák, és a cukorbetegség is okozhat szemszárazságot.

Mi a könny?

Vízből, természetes zsírokból és egyéb anyagokból álló folyadék, mely állandóan termelődik, a nap 24 órájában, napi 1-3 ml mennyiségben.

Mi lehet a rossz látás mögött?

Feladata, hogy megóvja a szemeket a kiszáradástól és irritációtól, biztosítsa a külső szaruhártyaréteg oxigén- és tápanyag-ellátását, kiegyenlítse a szaruhártya egyenetlenségeit, valamint ennek segítségével tudjuk kipislogni a szemünkbe kerülő porszemet, szempillát. Ha kevés könnyet termelünk, akkor a szemünk kiszáradhat és a fent emlegetett tüneteket észleljük, illetve akár fényérzékenység, látászavar is jelentkezhet. Ha sokáig hagyjuk ezt az állapotot, nem szüntetjük meg a szárazságot okozó problémát vagy nem pótoljuk a nedvességet, akkor ez kikezdi a szaruhártyát fedő hámsejteket is. Ilyenkor ahogy a szem gyógyítani próbálja a kialakult hiányt, hegesedéshez vezet, ami viszont tartós látásromlást, homályos látást okoz.

A természet csodás alkotása

Az emberi szem – elképzelhetetlenül nagy szám jön - százhét millió fényérzékeny sejtet tartalmaz! Ebből hétmillió az úgynevezett csap, amely az éleslátásért felel, a színek és a részletek érzékelésében segít. A többi (hozzávetőlegesen) százmillió a pálcika, aminek az a feladata, hogy a fényérzékenysége miatt segíti a látást rossz fényviszonyok között is. Mi, emberek (az állatoktól eltérően) tízmillió színt vagyunk képes látni és megkülönböztetni, viszont nem látunk olyan élesen, mint számos állatfaj és nem látunk olyan jól sötétben, mint a macskafélék.

Az egyik leggyakoribb természetes színt, a zöldet látjuk és különböztetjük meg a legtöbb árnyalatban. Ám Magyarországon mintegy 400.000, az egész világon körülbelül 200 millió olyan ember él, aki színtévesztő: általában a pirosat és a zöldet keverik össze. Ritkábban, de előfordul, hogy valaki csak a szürke különböző árnyalataiban látja a világot.

Átültethetetlen

A szem a második legösszetettebb szervünk (az első az agy). A szemünkből érkező információk feldolgozása köti le agyunk kapacitásának 65 százalékát! Szemlencsénk olyan gyorsan működik, hogy a világ legjobb kamerái és fényképezői sem képesek a nyomába érni. Nem csoda, hogy jelenleg a szem átültethetetlen, mivel az agyba több mint egymillió idegroston keresztül futnak be a jelek.

Ezeket az idegrostokat egyelőre képtelenek összekötni, rekonstruálni, pótolni. Ám a szaruhártya (más szervek transzplantációjához hasonlóan) kicserélhető, illetve a szemlencse mesterséges lencsével is pótolható! Éleslátás eléréséhez, illetve szürkehályog kezelésekor is használják ezt az eljárást. A hiányzó, vagy balesetben sérült és eltávolított szemgolyót pedig már az ókorban is igyekeztek pótolni, legalább a látvány kedvéért. Régészeti kutatásoknál találták meg azt a kb. 4800 éves csontvázat, amelynél a szemüregben természetes kátrányból és állati zsiradékból készített szemgolyót találtak.

 

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek