Lelkünk rajta
A tartós stressz nemcsak kellemetlen közérzetet okoz, szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség, tenziós fejfájás, alvászavar, pánikzavar vagy akár depresszió kiváltója is lehet. Október 10. a Lelki Egészség Világnapja – gondoljuk végig együtt, mit tehetünk testünk-lelkünk jóllétéért.
A stressz, bár az élet negatív velejárójaként gondolunk rá, alapvetően hasznos, hiszen a teljesítmény fokozására ösztönöz, motivál bizonyos helyzetekben. A tartós stressz azonban komoly krónikus betegségekhez is vezethet, ezért tartja meg a Lelki Egészség Világszövetsége minden ősszel a probléma világnapját. Ezen alkalommal az érzelmi és lelki zavarok megelőzésével, megfelelő kezelésével, a mentális zavarokban szenvedők gondozásával és a mentális egészség jobbításával foglalkoznak. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a lelki betegségben szenvedő emberek ugyanolyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint bárki más: őket is megilleti az egyenlőség minden joga. A pszichiátriai problémával küzdő embertársaink betegsége nagyrészt az elszigeteltségükből fakad, és ezek kizárólag orvosi kezeléssel nem oldhatók meg. Amennyiben megfelelő támaszt, szeretetet és lelki támogatást kapnak a terápiás és gyógyszeres kezelés mellett, ők is a társadalom hasznos tagjai lehetnek.
Miért rossz a folyamatos stressz?
Stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ha tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek, mondta el Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. Azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy mely korosztályra, illetve hogy a nőkre vagy a férfiakra jellemzőbb-e inkább ez az állapot.
Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is. Érdemes kitérni a „jó” stresszre, azaz az eustresszre is: a házasságkötés, egy utazás vagy a diploma átvétele örömteli esemény, ám hasonló élettani hatást vált ki a szervezetben, mint a „rossz” stressz. A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül. Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd.
A folyamatos idegeskedés és a hajszolt életmód hatására tartósan fokozott termelésre késztetjük a mellékvesét, amely egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt előállítani. Ilyenkor már megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei. A kortizolhiány hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alulműködéshez is vezethet. Előfordulhat, hogy nehezebben megy ilyenkor a teherbe esés. Amennyiben nincs szervi oka, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet.
Módszerek stressz ellen
A meditáció és a relaxáció nem csak a lélekre hat, de a testre is. A tudományos magyarázat szerint a rendszeres gyakorlás biokémiai folyamatokat indít el a szervezetben, hatással van a vér összetételére, a keringésre, a hormonképzésre, csupa hasznos anyagot (dopamin, oxitocin, melatonin, szerotonin) szabadít fel, így fejti ki hatását.
A meditációnak két fajtáját különböztetjük meg, a koncentratív meditációt a legtöbbször ülve szokás elvégezni, viszonylag nagy éberség szükséges a kivitelezéséhez. Általában egy feladatot kell végrehajtani, például összpontosítani egy kiválasztott dallamra vagy gondolatra. Másik fajtája, a receptív meditáció célja, hogy minden gondolat és kép eljusson a belső tudatig. A relaxáció ezzel szemben általában fekve történik, az egész testet, akár apró lépésenként, testrészenként kell ellazítani. Mindkét módszernek számtalan fajtája van, pl. az autogén tréning, biofeedback, imagináció, jóga. Nagyon fontos módszer a rendszeres sport: elősegíti az agyi ingerület-átvivőknek (endorfinok) a termelődését, amelyek a jókedvért felelősek. A mozgás csökkenti a depressziót és a szorongást, nyugtalanságot, érdemes élni vele.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
