Ma már elfogadott tény, hogy a láz a szervezet egyfajta élettani válaszreakciója az őt ért ingerekre, ami leggyakrabban bakteriális vagy vírusos fertőzés, de lehet pszichés stressz és súlyosabb betegség (infarktus, tüdőembólia, pajzsmirigy túlműködés, rosszindulatú vagy autoimmun betegség) vagy akár fokozott izommunka, túlzásba vitt sport is. (Promóció)

Az emberi test belső hőmérséklete normál állapotban 36-37 Celsius fok.

A 37 és 38 fok közötti testhőmérsékletet hőemelkedésnek, a 38-39 fok közöttit mérsékelt láznak, a 39-40 fok közöttit magas láznak, a 40 fok felettit pedig extra magas láznak nevezzük.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a láz magassága önmagában általában nem használható a betegség súlyosságának a megítélésére, ugyanakkor bizonyos jellegzetes lázminták súlyos háttérbetegségekre utalhatnak.

A leggyakoribb lázzal járó megbetegedések a felső légúti fertőzések, ahol a láz oka a gyulladás, melyet vírusosok vagy baktériumok váltanak ki.

A kórokozók ellen az immunrendszer folyamatosan járőröző sejtjei olyan jelző molekulákat bocsátanak ki, amelyek amegtámadott szövetben helyi gyulladást okoznak, melynek tünetei a pír, a duzzanat és a fájdalom. A gyulladásos jelzőmolekulák a vérárammal az agy testhőmérséklet szabályozásáért felelős központjába is eljutnak, ahol kiváltják a lázat.

Mire jó mindez? Általánosan elfogadott nézet, hogy a láz segít bizonyos fertőző betegségek leküzdésében, mert magasabb hőmérsékleten a kórokozók kevésbé tudnak szaporodni és az immunrendszerünk egy része is jobb hatásfokkal dolgozik.

Tény azonban, hogy ugyanezek a jelmolekulák egyéb agyi területekre hatva kellemetlen tüneteket váltanak ki, mint rossz közérzet, hányinger, szaporább pulzus és légzés, gyengeség. A lázcsillapítás egyúttal ezeket a tüneteket is enyhíti.

Az utóbbi évtizedben alaposan átértékelődött, hogy mikor kell csillapítani a lázat. Felismerve, hogy a láz a szervezet természetes védekezésének része, azt ajánlja a hazai protokoll, a nyugat-európai irányelvekkel összhangban, hogy csak akkor csillapítsuk, amikor a beteg közérzete rossz vagy ha a láz magas, 39°C fölötti, ami a szervezet számára megterhelő.

Amennyiben indokolt, a lázcsillapító gyógyszerek jelentik az elsővonalbeli megoldást, amelyek az agy hőközpontjának működését állítják helyre, így csökkentik a lázat, mint tünetet, de a kiváltó okot nem gyógyítják meg.

A különböző vény nélkül kapható lázcsillapító hatóanyagok - amelyek fájdalomcsillapítók is - hatásaikban és a várható mellékhatásaikbankülönböznek egymástól, ezért mindig a tünetek, illetve az egyéni betegjellemzők alapján szükséges kiválasztani a megfelelő gyógyszert. A leggyakrabban alkalmazottak közül az acetilszalicilsav és a nem szteroid gyulladásgátlók (ibuprofen, diklofenák) a gyulladásokat is csökkentik, míg a paracetamol és a metamizolmérsékelten csökkentik.

Bár van, aki diklofenák hatóanyagú szert vesz be, ha lázas, pedig ezek a gyógyszerek elsősorban gyulladás- és fájdalomcsillapítók, a láz önmagában nem indokolja szedésüket.

A paracetamol gyulladáscsökkentő hatása elenyésző (ahogyan a metamizolnak is), miközben nagyobb dózisban bizonyítottan toxikus a májra, ami krónikus májbetegekben, alkoholfüggőknélvagy egyéb májkárósító gyógyszerrel történő együttes szedésnél már alacsonyabb dózisnál is jelentkezhet, ezért alkalmazása óvatosságra int.

Az acetilszalicilsav alkalmazhatósága – a hármas hatásának köszönhetően – sokoldalú. Hatékony lázcsillapító hatása mellett általános fájdalomcsillapító, ami ízületi fájdalmak, reumatikus panaszokcsillapítására épp úgy alkalmazható, mint hátfájás,fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom vagy meghűléssel együtt járó fájdalmak (pl. torok- és fejfájás) enyhítésére. Gyulladáscsökkentő hatása pedig a gyulladással is társuló fájdalmaknál előnyösen kihasználható (pl. légúti fertőzések, ízületi gyulladások). A szokásos napi adagja 1-3-szor 1-2 db tabletta (1-3-szor 500-1000 mg).

Azonban az acetilszalicilsav alkalmazásánál is tekintettel kell lenni néhány körülményre. A napi maximum adagját, a 4000 mg-ot (8 tabletta) nem szabad túllépni, csak 12 év felettieknél alkalmazható és adása ellenjavallt a terhesség utolsó 3 hónapjában. Kerülendő bizonyos alapbetegségek (pl. gyomor- vagy nyombélfekély) megléte esetén is és óvatosságot igényel egyes gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) egyidejű szedése esetén.

A fizikális lázcsillapító módszerek (pl. a hűtőfürdő, priznic) pont ellenkező hatást érnek el fiziológiailag: mivel a hőelvonáson alapulnak, a szervezet a lehűlést érzékelve még erősebb fokozatba kapcsol, ezért hamar visszaáll a lázas állapot.

Nagyon fontos, hogy a lázas beteg kellő mennyiségű folyadékot fogyasszon (tiszta víz, gyenge tea, gyümölcslé), mert a szervezet sok folyadékot veszít, a szomjúságérzet viszont csökken, ezért könnyen kiszáradhat! Amegfelelő lázcsillapító módszer kiválasztása érdekében kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét.

A cikket Dr. Petykó Ildikó, a Richter Gedeon Nyrt. (1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.) munkavállalója készítette.

Document ID: KEDP/DAEEW6, Lezárás dátuma: 2021.10.18.

https://kalmopyrin.hu/