Kockáztat vagy egyedül ünnepel?

Kockáztat vagy egyedül ünnepel?

A karácsonyi időszak önmagában is komoly stresszforrás az ember számára. Felhalmozódnak a határidős munkák, ki kell találni, hogy az iskolai szünidő alatt hogyan oldjuk meg a gyerekek felügyeletét, kényelmetlen és kötelező családi találkozókon veszünk részt. A ,,vírusfáradtság” is utolér lassan mindenkit.

Nehéz betartani a szabályokat, kimerültünk, ellentmondásos érzések kerítenek hatalmukba minket: a boldogságtól a dühön át a tehetetlenség érzéséig sok mindent megtapasztalhatunk. A húsvéti készülődésben már ízelítőt kaptunk abból, milyen, amikor az esztendők alatt kialakított ünnepi rutin felborul. Az év második felében sem ússzuk meg kevesebbel. A világ országainak vezetői mindent megtesznek a ,,minél normálisabb” karácsony megteremtése érdekében, de fel kell készülni a ,,digitális karácsonyra” is.

A hamis győzelem érzése

A nyári-kora őszi lazítások után joggal alakulhatott ki mindenkiben az az érzés: igen, ezen sikerült felülkerekedni! Most viszont kétségbeejtővé válik a helyzet: betartjuk az óvintézkedéseket, mégis emelkedik a fertőzések száma, ismét korlátozások lépnek életbe. Azt élhetjük meg, hogy minden, amit tettünk, hiábavaló volt, nem számít, újra felerősödött a vírus. Ezt hívja a pszichológia tanult tehetetlenségnek.

A szorongás ne váltson át depresszióba!

A társas interakciók csökkenő száma, az összejövetelek korlátozása rossz kihatással lehet a mentális egészségre. Olyan kapcsolódási pontoktól, támogatási lehetőségektől foszt meg minket, amelynek fontosságára eddig talán nem is gondoltunk. Az elszenvedett veszteségek (akár személyi, akár munkahelyi) és tilalmak miatt érzett harag és idegesség jogos, és az évnek ebben az érzékeny időszakában még nehezebben elviselhető. Azonban legyünk figyelemmel arra, hogy ki vagy mi ellen irányítjuk ezt a negatív érzésünket. Bizony, sokszor a hozzátartozókon vezetjük le a feszültséget, pedig valójában a vírushelyzetért egyedül a vírus a felelős. Fontos, hogy kontrollérzetet alakítsunk ki a történések felett. Ennek egyik lépése, hogy ne arra pazaroljuk az energiánkat, hogy az elkerülhetetlen változás ellen küzdünk. Gondoljuk végig, hogy mi az, ami felett nincs hatalmunk (pl. az állam által bevezetett intézkedések), mert az ezek miatt érzett feszültség teljességgel hiábavaló. Természetesen listáznunk kell azt is, hogy mire tudunk hatni? Például elsajátíthatjuk eddig nem ismert telekommunikációs eszközök használatát, hogy könnyebben léphessünk kapcsolatba családtagjainkkal, kialakíthatjuk az új napi rutinunkat, átbeszélhetjük a ,,másképp ünneplés” alternatíváit.

Egyedüllét nem egyenlő a magányossággal

A baráti-családi kötelékek megléte az egyik legerősebb védőfaktor a depresszióval szemben. Legyünk tehát kreatívak a kommunikációs formák kihasználását tekintve! Az, hogy nem személyesen találkozunk, még nem jelenti azt, hogy értelmetlen a nem megszokott formákban történő kontaktusteremtés. Tartsuk észben, hogy a magány érzése nem a minket fizikailag körülvevő emberek számától függ, hanem attól, hogy milyen minőségben tudunk kapcsolódni másokhoz! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a korlátozások nem csak egyedül minket érintenek: nem arról van szó, hogy ,,mindenki más a családjával van vagy nunkahelyi bulin, bezzeg én itt ülök egyedül”. A nehézségeket mindannyian megéljük. Valamennyien küzdünk a megterhelő helyzet okozta kihívásokkal, miközben próbáljuk megtalálni a számunkra legmegfelelőbb stresszkezelési-megküzdési módot, ezzel is törekedve a személyes szorongás csökkentésére. Ez senkinek sem könnyű, de kreativitással, változásra való hajlandósággal áthidalható.

Kockáztat vagy egyedül ünnepel?

Variációk az ünneplésre

Az idei karácsony más lesz, mint az eddigiek. Azonban az élet egyébként is a nyereségek és a veszteségek folyamatos körforgása. Idén télen nem csak arról kell egymással egyeztetni, hogy ki milyen ajándékra vágyik. Kulcsfontosságú azt is világosan kommunikálni egymás felé, hogy kinek milyen aggodalma van a helyzet miatt, illetve kinek hol húzódik a komfortzónája az együtt ünneplés kérdésében. A helyzet adta kihívásokat ne akarjuk egyedül megoldani, például a lehetőségekhez képest osszuk el egymás közt arányosan a bevásárlást, főzést, gyerekfelügyeletet, virtuális kapcsolattartást. Merjük örömmel megélni, hogy most másképp hajtjuk végre a teendőket, és ez így is rendben van, az eredmény más módszerrel is garantálható.

Gondoljuk végig, hogyan teremthetjük meg a hozzátartozóink számára biztonságos és élvezetes ünneplés feltételeit? Hogyan újíthatjuk meg családi hagyományainkat? Miként segíthetjük a gyerekeket abban, hogy most is élvezzék az ünnepi készülődést? Mérlegeljük, vajon tényleg az-e a lényeg, hogy az ajándékokat a nagyszülők adják át, vagy hogy monumentális karácsonyi menüt rittyentsünk a népes családnak? Mi lenne, ha kihasználva az esetleges korlátozásokat, idén teremtenénk egy utazásoktól és frusztráló találkozóktól mentes ünnepet?

Családtagjainkat nem választhatjuk meg, ezért a nézetkülönbségek is komolyabb veszélyforrást képeznek egy-egy összejövetelen, de egyidőben jobban limitált telefonos vagy online beszélgetés a valóban értékes és mindenki számára fontos témákról szólhat. Legyenek alternatíváink a karácsonyi együtt ünneplésre és ne feledjük, hogy az egészségügyi ajánlások és kormányzati intézkedések betartásával érintkezhetünk csak rokonainkkal. Ne feledkezzünk meg a barátainkról sem: bár őket már megválogathatjuk, így valószínűleg kevesebb surlódás üti fel a fejét a beszélgetésekben, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a kapcsolattartás ritkulásával a baráti szálak gyengülnek. Az idei év karácsonyárakiemelten igaz, hogy ne törekedjünk a tökéletességre, jó lesz az ,,elég jó” is. A tévében, közösségi médiában látottak tévhiteken alapuló összehasonlítgatásoknak adhatnak alapot, melyek aztán csalódottságot generálnak bennünk, mert a mi ünnepünk ezekhez képest nem tűnik olyan kiválónak.

Nem tart örökké, minden jobb lesz

Jelen helyzetre nincsenek gyors és egyszerű megoldások. Az emberi elme sajátos vonása, hogy ugyan szeretjük az új élményeket, az izgalmakat, mégis stresszelünk a változástól. Hiszen új készségeket kell elsajátítanunk (pl. virtuális eszközök kezelése), alkalmazkodnunk kell (pl. megváltozott bevásárlási módok), fel kell adnunk bejáratott családi rutinjainkat (pl. ki mit főz). Ugyanakkor az ünnep érkezése egy stabil pontot is képvisel, a karácsonyhoz kapcsolódó pozitívumok is elérhető közelségbe kerülnek. Legyünk merészek és kreatívak: alkossunk a régi szokásokból és új lehetőségekből egy működőképes családi hagyományt erre a karácsonyra. Koncentráljunk arra, mi az, amink már megvan: legyen egy hála-listánk az apró, hétköznapi célokról és megvalósításukról.

Kövessük nyomon a hatályos jogszabályok változásait és az egészségügyi ajánlások betartásával lépjünk csak személyesen kapcsolatba hozzátartozóinkkal, barátainkkal, kollégáinkkal. Bár jól esne megölelgetni a számunkra kedves személyeket, igyekezzünk másképp kifejezni a szeretetünket, megbecsülésünket, gondoskodásunkat. Készítsünk inkább az év ezen időszakából származó emlékekből egy összeállítást: nézegessünk fotókat, hallgassuk meg kedvenc közös zenéinket, közben pedig akár egy virtuális táncot is lejthetünk egymással. Ha ezt magunktól túl távolinak érezzük, írjunk egymásnak szép emlékekkel teli levelet, ez muníciót adhat az év más, nehezebb napjaira is.

Katona Katalin
okleveles pszichológus

Kockáztat vagy egyedül ünnepel?

Segítségkérés és a támogatás kiemelkedően fontos most!

Ne csak anyagi támogatásra, ajándékokra gondoljunk, amikor karácsony táján jótékonykodni szeretnénk. Jelen helyzetben növekedhet az egyedül élők, a növekvő elszigeteltség miatt szenvedők aránya. Ezért a lehetőségekhez képest igyekezzünk kapcsolatot tartani a környezetünkben élő, magukra maradt emberekkel. A biztonsági ajánlások megtartása mellett folytatott beszélgetések, telefonhívások, ételekkel való gondoskodás sokat jelenthet számukra és számunkra is. Figyelmüket irányítsuk akár az ingyenesen hívható lelki segélyszolgálatok felé, ez is segítség lehet az elhagyatottság enyhítésében.

Ingyenesen hívható lelki segítők:

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

A nap 24 órájában hívható

116-123+36 (80) 810-600

Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat

Fiataloknak 24 éves korig

A nap 24 órájában hívható

+36 (80) 505-000

 

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

Bántalmazottak segélyvonala

A nap 24 órájában hívható

+36 (80) 20-55-20

 

EMMA Egyesület

Várandósság, szülés, kisgyermekes évek kételyei

Munkanapokon 10:00-12:00 és 21:00-23:00 között

+36 (80) 414-565

 

Háttér Társaság Információs és Lelki Segélyszolgálat

LMBTQI emberek hívását várják elsősorban

Minden nap 18:00-23:00 között

137-37

 

Magyar Honvédség Krízistanácsadó és Pszichológiai Telefonszolgálat

Minden nap 08:00-20:00 között

+36 (80) 180-118

 

A cikk a Patika Tükör decemberi számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!

Kapcsolódó írások