Inkontinencia, az akaratlan vizeletfolyás
Az Inkontinens Betegek Világszövetsége (WFIP) tavaly októberi adatai szerint világszerte másfél milliárd ember szenved inkontinenciában. Magyarországon mintegy egymillió ember küzd ezzel a problémával - ha a hozzátartozókat is figyelembe vesszük, a hazai lakosság egyharmada érintettnek tekinthető.
A vizeletet a vesék választják ki, hogy a két hosszú húgyvezetéken átfolyva eljusson a hólyagba. Amikor az megtelt, az agyban tudatosul a vizelési inger. A hólyag alsó részén lévő záróizom összehúzódva lezárja a húgycső külvilágba vezető csatornáját, de tudatos irányításunknak megfelelően ezek elernyednek, a hólyagfal pedig összehúzódásával segíti a vizelet távozását. Ám a vizeletürítés tudatos szabályozására nem mindenki képes. Az akaratlan vizeletfolyást vagy -csepegést inkontinenciának nevezzük.
Az inkontinencia nem betegség, hanem egyéb, a háttérben meghúzódó rendellenesség tünete. Több betegséggel is együtt járhat, így az orvoslás különböző területeit érinti: a nőgyógyászat, az urológia, az ideg-elmegyógyászat és a gerontológia is foglalkozik vele.
Hogyan jelentkezik?
- Az inkontinencia minden korban és mindkét nemnél előfordulhat, de körülbelül kétszer annyi nőt érint, mint férfit - mondja dr. Koós-Hutás Piroska szülész-nőgyógyász. - Különböző típusait különíthetjük el aszerint, hogy milyen körülmények között jelentkezik.
Az inkontinencia típusai:
-
A stresszinkontinencia fizikai aktivitásra, ugrálásra, köhögésre, tüsszentésre, nevetésre bekövetkező vizeletcsepegés. Nők körében gyakori, különösen szülés után. (A stressz szót jelen esetben nem lelki, hanem fizikai értelemben használjuk: a hasűri nyomásra utal.)
-
Túlfolyásos inkontinencia esetén a beteg nem képes a húgyhólyag normális kiürítésére, a hólyag így folyamatosan túltöltött, ami állandó szivárgást okoz. E panasz oka általában valamilyen elzáródás, például prosztatamegnagyobbodás. Az elzáródás megszüntetése újra lehetővé teszi a normális vizelést.
-
A késztetéses inkontinenciát váratlan vizelési inger jellemzi. Elvész a húgyhólyag feletti kontroll, az akaratlanul összehúzódik, és a vizelés addig tart, amíg a hólyag ki nem ürül. (Hátterében gyakori az úgynevezett hiperaktív hólyag nevű betegség.) Az orvoshoz fordulók fele szenved ettől a tünettől.
-
Teljes inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a záróizmok funkcióképtelensége miatt a hólyagürülés kontrollja teljesen hiányzik.
-
A fenti típusok jellemzői egyszerre is érvényesülhetnek. Ekkor beszélünk kevert inkontinenciáról.
Az inkontinenciának súlyosság szerint is lehetnek fokozatai:
-
Enyhe inkontinenciáról akkor beszélünk, ha az önkéntelenül távozó vizelet mennyisége 140 ml alatt van. Az ilyen panasszal rendelkező emberek általában aktív életet élnek.
-
Középsúlyos inkontinencia esetén a 4-6 óránként önkéntelenül ürülő vizeletmennyiség 140-300 ml közötti. Az érintettek többsége önellátó, de nedvszívó betétet használ.
-
Súlyos inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg 4-6 óránként több mint 300 ml vizeletet ürít akaratlanul. Ez a tünet általában más, súlyos betegségekkel társul, és a betegek többsége ágyhoz kötött.